Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Sándor Mihályné: Két szőlőskerti törvény és jegyzőkönyv Berettyóújfaluban
hamarabb Kert Gazda uramnok előadom úgy a nagyokat, mint a kicsinyeket annyival inkább magamat minden kártól megoltalmazom, úgy hogy senkit is egy pénzig meg nem büntetek, hanem azt mentől hamarabb Kert Gazda uramnak előadom. Isten engem űgy segéljen." 1 2 A vezetőség választásának időpontja és a kertgazda elszámoltatása az őszi időszakra, Szent Mihály napjára vagy ez időpont környékére esik. A csősz fogadást és a gyepű-kerülést Szent György napján, vagy valamelyik tavasz vasárnapon tartják. Majdnem minden évben tartanak rendkívüli közgyűlést is, határkiigazítás, bejáró barázda meghatározása vagy viszálykodás elhárítása céljából. 1 3 Lássuk tovább részleteiben ezt az önalkotta paraszttörvényt, mely hordozója a hagyományokhoz való hűségnek, bizonyítja az önkormányzathoz való ragaszkodást, a szokásjog megtartását. A mindennapi élet súrlódásait, hibáit és a hibák, bűnök büntetését is bemutatja. Megfogalmazói e szabadelvű törvényeknek a fennálló feudális szerkezetű társadalmi rend ellenzői; a jövendőbe tekintve foglalkoztathatja őket a jobbágyrendszer felszámolásának kérdése is. Ezért kívánják egységes elbírálás alá vonni a nemeseket, telkes jobbágyokat, zselléreket egyaránt. Tehát a politikai érettség emelkedő fokán állanak. 1 4 Látjuk a törvényekből, hogy a gyűléseket komolyan veszik, a közösség dolgainak elintézését fontos dolognak tartják, a távolmaradást büntetik. De a felesége, vagy valamely „biztos embere" helyettesítheti a gazdát. (A nőket egyenrangúaknak tekintik; ez a későbbi jegyzőkönyvekből is kitűnik.) (T. 4. p.) A kert-közösség tagjai közt nemesek is vannak, akik nem gyakorolnak uralmat a tagság felett, de — úgy látszik — annak gondját nem vállalták szívesen. Ezért mondják ki: ... „ha kertbírónak választódnak is, azt elviselni kötelesek." (T. 5. p.) Viszont a gazdák között is tekintélyes emberek vannak, akiknek ítéletét a nemesek elfogadják. A zselléreket és telkes jobbágyokat nem említik külön-külön, mind gazdák, tehát társadalmi helyzetükben, vagyoni állásukban nem is lehetett túl nagy különbség. Nemesnek és úrbéresnek azonos jogi helyzetet biztosít. Különbséget csak a szolgák (cselédek), a parasztság legalsó rétege, a nincstelenek esetében tesz: büntetésük feleannyi, mint a külső vagy belső gazdáké. (T. 14., 15. p.) A különböző társadalmi osztályok, rétegek érdekellentéte itt kiegyenlítődik ; egyformán tartoznak magukat a társaság Törvényéhez szabni. A 6., 7. és 8. pont a kert gyepűjére, árkára, a gyümölcsfák tisztítására, a kártevők pusztítására és az ezen szabályok ellen vétők büntetésére vonatkozik. Megtudjuk ezekből azt is, hogy a szőlő és gyümölcs mellett veteményföldjük is van, ami jövedelemforrásként is felfogható. A 9—12-ig terjedő pontok a kertszomszédok egymáshoz való viszonyát, magatartását szabályozzák. Az önbíráskodás büntetendő cselekmény. Aki kárt, „alkalmatlanságot" okoz s hibásnak ítéltetik, azonkívül, hogy a kárt megtéríti, 30 krajcártól 1 Rénes forintig büntetődik. A 13. pont a panaszos ügy megvizsgálásának körülményeit szabja meg. Elő12 Eskü formulák. Kis-Hérnek- és Cserekert könyvének 1901. évi bejegyzése. 13 Sárostókerti jegyzőkönyv, 1869. május 18-án tartott közgyűlés: „A barázda négy sukk legyen úgy, hogy egy 10 csebres hordó az illetők által akadály nélkül gördittessen." 1 sukk = 32 cm, szembefordított ököl nyújtott hüvelykujakkal, Vásárhelyi István 80 éves berettyóújfalui lakos közlése. 1 cseber = 80 liter, Lisztes Mihály 82 éves berettyóújfalui lakos közlése. V. ö.: N. Kiss István, 1960. 889. 14 Orosz István: Hajdú városok gazdálkodásának és társadalmi szervezetének 18—19. századi történetéhez. 32. Megjelent: A Néprajzi Társaság szolnoki vándorgyűlésének anyaga: Paraszti társadalom és műveltség a 18—19. században, II. Mezővárosok. (Szolnok, 1974.) A továbbiakban: Szolnok, 1974. 182
