Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Csatári Bálint: A Sárrét falvainak középkori településrendje és annak változásai
dok során fokozatosan növekedett, s jónéhány esetben túl is élték a melléjük települt egyutcás falvakat (Oros, Bócs stb.). Az útifalvak (2. kép) mellett vidékünkön is gyakran húzódtak el egyes települések — fontos utak közvetlen közelségéből (3. kép). Szerepük ott volt a legjelentősebb, ahol a mocsarak peremén regionális utak futottak Erdély felé (Homorog, Szakái, Apáti). A következő századok társadalmi, gazdasági változásai a népesség megtelepedésének is új irányt adtak. Már nem nőtt tovább a falvak száma, a kedvező fekvésűek megerősödtek, az életképtelen falumagvak eltűntek. A török hódoltság, amely az egész Alföld faluhálózatát tönkretette, vidékünkön — a természeti környezet védelmet biztosító szerepe miatt — csak részlegesen pusztította el azt. 2. táblázat A települések helye és településük, illetve megszűnésük ideje közötti öszszefüggések A települések helye közvetlenül időszakosan száraz Idő víz melletti vízzel borított hátsági száma %-a száma %-a száma %-a X—XI. század 21 100% XII. század 23 50% 10 21% 13 29% XIII. század 27 41% 20 31% 17 28% XIV. század 30 43% 22 31% 17 26% XVI. század 22 44% 16 34% 11 22% Török után 5 71% 2 29% — 1773 11 55% 5 25% 4 20"% A vizenyős, illetve az időszakosan vízzel borított terület magasabb térszínén fekvő települések részaránya ugyan minden időszakban meghaladja a 70%ot, a pusztítás után azonban csak a védelmet nyújtó falvak maradtak fenn és éledtek újjá a leggyorsabban. A mocsárba visszavonult népesség, ha faluja el is pusztult, az állatállomány tekintélyes részét megmentette. A váradi kamarai kerület 1692. évi összeírása alapján a II. (sárréti) járás állatállománya Bihar vármegye döntő részét adta, jelezve, hogy a Sárréten átvészelték a hódoltság másfél évszázadát, megőrizték korábbi gazdálkodási módjukat. 3. táblázat Szarvasmarha- és sertésállomány a török pusztítás után (3c) szarvasmarha sertés 76 I. járás 791 db 476 II. járás 1392 db !!! 43 III. járás 577 db 8 IV. járás 168 db 145