Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Karacs Zsigmond: Adatok a Földes határába olvadt Mezőszentmiklós birtoklástörténetéhez
ugyanazok a családok voltak a birtokosok még a XIX. században is. 3 0 így a két terület sorsa végül is egybefonódott. 1489-ben már Szabolcs vármegye ítélőszéke előtt perlekedik a Földesen lakó Gelei Lőrinc és Harangi György a bajomi uradalom tiszttartója, az utóbbi hatalmaskodása miatt, ami végül is még az év június 1-én kiegyezéssel végződött. 31 1516-ban már a földesi nemesek követtek el hatalmaskodást a Harangiakkal szemben, emiatt a Váradi Káptalan által, királyi rendeletre a törvényszék elé idézettek között találjuk Cseli Mihályt és Tamást. 3 2 Cseli János, aki a Gelei családba házasodott, 1549-ben kap királyi donációt I. Ferdinándtól Szentmiklóson 12 telekre. 3 3 Szabolcs vármegye 1549. évi dikális összeírásában Szentmiklós 43 portával rendelkezett, birtokosok szerinti megoszlása: Harangi János 8, Marton Péter 3, Parlaghi György 22, Peterdi Mihály 10 és Szentmiklósi Kelemen 0 telekkel. Adómentes volt 4 bíró, 19 zsellér és 1 pásztor, valamint 1 új és 1 leégett ház. Lakossága Zoltai szerint 540—670 fő. 3 4 Mezőszentmiklós területe a falu elpusztulása óta, Földeshez csatolásáig változatlan maradt, valószínű előbb sem voltak lényegesebb eltérések határvonalában, 3 5 így bátran vehetjük az 1858-as kataszteri felméréskor 4228 holdban megállapított mezőszentmiklósi területet 1549-ben is a község határának. 3 6 Az 1549-ben, tehát közvetlen a török pusztítást megelőzően, feltehetően még teljes portaszámmal írták össze, így ha a 43 portát, középutat választva, másodosztályúnak vesszük 30 hold szántóföldet számítva egy portára, 3' körülbelül 1300 holdra tehetjük Szentmiklós szántóterületét, ami a mai viszonyokat tekintve reálisnak hat, mert a múlt század második felében elvégzett vízszabályozás után is még e terület közel egyharmada szántóként nem hasznosítható; elsősorban a Hamvasér mentén és a Kék-Kálló mellett elterülő legelők, ahol a falu egykori templomának alapjait takaró Telekhalom is fekszik. 3 8 Ezek szerint Cseli János donációba kapott birtoka a szántóföld több mint egynegyedét öleli fel. Szolnok eleste után 1552-től már ez a terület is fokozatosan török hódoltság alá jutott. Az 1554-ben török által elpusztított Derecske sorsát a szomszédok sem 30 Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár, összeírások: Acta Fase. 9. No. 633—636. Possessio in. Proc. Nadudvar. Tabella Primo Possessionis Földes Fase. 9. No. 634. 1793. acclus 2. Nadudvari Processusshoz tartozó Puszták Lajstroma fasc. 9. N. 634. 1793 acclus 2. P. Sz. Miklós. — Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja ... (Pest, 1839) IV. 232. és 236. 31 Herpay i. m. 11. 32 Herpay i. m. 11. 33 Herpay i. m. 244. Ez az irat ma már nem található a Karacs családnál, a nagyváradi levéltárban viszont nem volt lehetőség a káptalani iratok tanulmányozására. 34 Zoltai i. m. Debreceni Képes Kalendáriom 1908. évf. 112. old. 35 Karacs Zsigmond: Balásházy János Földesen, Honismeret 1977. 6. sz. „A község határa Balásházy idejében két eléggé elkülöníthető részre oszlott, a valóságos földesi és a szentmiklósi pusztára," — Balásházy János: A tagosztályban való zavarok tisztába hozataláról... (Pest, 1857) 67. „Földes curiális helységének ahol ezeket írom kb 12000 holdú határa van, fele valóságos földesi, másik fele a tőszomszédságában levő sztmiklósi pta." 36 Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Kataszteri iratok: VI. 127/y. Földes község 4. Kataszteri felvételek (Térképek) 1858. a. Croquis b. összesítés. 37 Fényes i. m. IV. 217. Szabolcs vármegye. „Egész jobbágytelkes gazda bír itt első osztályban 28, másodikban 30, harmadikban 32 hold szántóföldet." 38 Pesty i. m. 101. „Telek melly volt a község helye hol az udvarok, sőt szárazmalmok helyei is tisztán felvehetők, a templom alapjából pedig máig is téglákat áshatni." A földesi adatokat közlő lap kelte 1864. április 29. 128
