Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Karacs Zsigmond: Adatok a Földes határába olvadt Mezőszentmiklós birtoklástörténetéhez
szolutizmus néhány évét, amikor Észak-Bihar vármegyébe osztották be. Ekkor került át Hajdú megyébe. 2 1 ,,Nevét középkori szokás szerint egyháza védszentjéről vette, mely Szent Miklós tiszteletére volt szentelve." írja Bunyitay. 2 2 Lényegében hasonló véleményt találunk Pesty kéziratos gyűjteményében: ,,A név nyilván azt mutatja, hogy eredetileg itt keleti keresztyének lakván, akkor kapta Miklós Görög szenttől a nevét, mit igazol az, hogy szomszédságában azonnal ott van Szentkozmanem messzire Szentmárton." 2 3 Mint láttuk, Szentmiklós nem maradt a Debreceni család kezében, így nem volt lehetőség arra, hogy sorsa a többi Kék-Kálló menti községekhez hasonlóan Derecskéhez kapcsolja, erre esetleg a több mint háromszáz évvel későbbi részleges elzálogosítás adott lehetőséget, de a földesiek a harminckilenc éves zálogbirtoklás után ezt a területet is maradéktalanul kiváltották a derecskei hajdúktól. 1416-ban már az egyes tagjaiban Szentmiklósinak nevezett Földesi család a birtokosa Mezőszentmiklósnak, mint szomszédbirtokosok szerepelnek a váradi káptalan által Pércsi Mike fiainak és másoknak birtokhatárát megállapító jegyzőkönyvben Szentmiklósról Szentmiklósi András és Szaniszló. 2' 1 1441. augusztus 1-én adományozza I. Ulászló Tetétlent a Földesi családnak és vérrokonainak, köztük Szentmiklósi Szaniszlónak. 2 5 A Földesi család birtokában levő Szentmiklóst 1463-ban és 1464-ben Tarkői Rikalf Simon, Rozgonyi János, Báthori András és Losonczi Dezső László szentkozmai és újfalusi jobbágyaikkal megtámadják. Földesi Márton körösszegi várnagy és testvérei panaszolják, hogy szentmiklósi birtokáról az összes szénát elvitték és Palocsa nevű rétjüket, valamint Szombatteleke nevű pusztájuk egy részét hatalmasul bitorolják. 2 6 Még 1464-ben történt valami, ami a Földesi család romlásához vezetett. Földesi Nagy Szaniszló fia Benedek, Földesi Nagy Imre és Földesi Nagy Tamás megtámadták a földesi határban Tóth Tamás és Sápi Fülöp sápi nemeseket és rövid harc után megölték őket. Mátyás király a gyilkosokat fej- és jószágvesztésre ítélte. 2 7 Mátyás király 1465. június 23. kelt adománylevelében Parlagi György, Bajomi István és Esztári Jánosnak adományozta az elkobzott jószágokat: Szabolcsban Földes, Szentmiklós és Sáp, Biharban pedig Szántó község. 2 8 Ezután a kisebb területre szorult Földesi, vagy Földesi Nagy család mellett, az újabb birtokosok leányági leszármazói révén is egyre több család jut birtokhoz, mind Földesen, mind Szentmiklóson, azonban amíg Földes fokozatosan kisnemesi, úgynevezett kuriális községgé alakul, addig Mezőszentmiklós végső kipusztulásáig jobbágy község marad. 2 9 Mindkét faluban, illetve a későbbi Szentmiklós pusztán egy-két kivétellel 21 Magyar Törvények 1876—1880. évi törvénycikkek (Bp. 1911) 130. XXXIII. tc. Némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről. 1. §. 20. Hajdú megye Székhelye Debrecen 25. §. Jelen törvény kihirdetése után azonnal életbe lép, de végrehajtása módozatainak, s az erre szükséges időnek meghatározásával, valamint általában az ezen célból szükséges utasítások kiadásával a belügyminiszter, ... bízatik meg. 1877. I. tc. 2. §. 19. Hajdú megye területéről. — vö. Varga Geiza: Hajdúmegye leírása. 105., lásd Tisza Kálmán belügyminiszter 1876. aug. 17. levelét, melyben a hó végével felmenti a Hajdú Kerület utolsó főkapitányát. 22 Bunyitay i. m. 311. 23 Pesty i. m. 101. 24 Herpay i. m. 8. — Makay Dezső: A mikepércsi Pérchy család Turul. 1887. évf. 125. 25 Baán i. m. 198. — Herpay i. m. 8. 26 Baán i. m. 198. 27 és 28. Herpay i. m. 9. — Baán i. m. 199. 29 Szentmiklós egyik határrésze a Dézmaszérű is a jobbágyi szolgáltatások emlékét idézi. Pesty i. m. 101. 127
