Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Karacs Zsigmond: Adatok a Földes határába olvadt Mezőszentmiklós birtoklástörténetéhez

falvaink közül, míg Szentmiklóst Szabolcsba utalja.

1

4 Szendrey István Derecskével foglalkozó tanulmánya szintén érinti Szentmiklós hovatartozásának a kérdését. Állásfoglalása ellentmondásos; annak ellenére, hogy Zoltaira és Györffyre is hivatkozik, azt írja: ,,Az irodalom mind az 5 települést Derecske határába olvadt birtokként kezeli, mi is. ... Szentmiklós végül is Földes határába olvadt, de egy része — ha csekély is — valószínűleg a derecskeieké maradt."

1

0 Téved abban is, hogy Szentmiklós a török hódoltság előtt Dusztult el, ez mint látni fogjuk csak a török uralom végén történt meg. Nem lehetetlen, ismerve a középkorban egy-egy falu hovatartozását illető ingadozásokat, hogy Bunyitaynak a pápai tizedjegyzékből vett adata is erre a Földes melletti Szentmiklósra vonatkozik, de a továbbiakban az egri egyházmegyében írták össze és így nem Biharban, hanem Szabolcsban kell megtalálnunk. Jellemző később a török megszállás alatti bizonytalanságra, amikor pedig már nem egyes birtokosok illetősége befolyásolta egy-egy falu hovatartozását, hogy Mezőszentmiklós különböző adatok szerint: 1571: Bihar, 1589: Szabolcs, 1632: Békés és 1648: Szabolcs" vármegye része.

1

6 A török időket megelőző és az azt követő források, ellentétben az irodalom egy részével, Szabolcs vármegyéhez tartozónak vallják.

1

, A Szentmiklós és Derecske közti határt mindig pontosan nyilvántartották, ezt bizonyítja többek között az 1768. évi határjárás, mikor Derecskéről Mártha György bíró és Király István jegyző, Földesről Domokos Ferenc hadnagy és mások vettek részt, akik az egész határt végigjárták Szentmiklós és Derecske között, találva és megújítva 101 igaz régi határdombot.

1

8 Az egykori Mezőszentmiklós falu területe ma teljes egészében a jelenleg Hajdú-Bihar megyei Földes községhez tartozik. A terület önállóságának megszűnése 1850-ben Földes adóközséghez való csatolással kezdődött.

1

9 Majd 1871-ben fejeződött be, amikor az 1871. XVIII. tc. alapján jogilag is Földeshez csatolták, mivel a törvénycikk kimondja: „Minden területnek valamely községhez kell tartoznia. A terület azon községhez tartozik, amelyhez eddig is tartozott, vagy amelynél eddig az államadót fizette."

2

0 1876. augusztus 31-ig Földessel együtt a Nagysárrét északi széléig lenyúló Szabolcs vármegye része volt, kivéve az ab14 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (Bp. 1963) 670. 15 Szendrey István: Derecske a hajdúk letelepítéséig. Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve II. (Debrecen, 1975) 6. 16 Lukinich i. m. 134, 386, 339 és 386. Ezeket az adatokat, csak kellő körültekintéssel lehet felhasználni. Például az 1571-es defter nem utal a magyar területi beosztásra. 17 Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Földes község iratai: V. 625./a. Feudáliskori iratok 1537—1844. 18 Lásd 17. jegyzet: 1. Protocollum seu iuris consvetudinarii copax corpus ... oppidi Földes 1704.-kb. 1786. 101. 19 Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Kataszteri iratok: VI. 127/y. Földes község 2. Határleírása Földes adóközségnek 1850. szeptember 22. „A Földesi határ szomszédos Tetétlen, Báránd, Sáp Helységekkel a B újfalui adóközséghez tartozó kis és nagy andaházi s Szent Kozmái pusztákkal s Derecske Szováth községekkel. Körüljárása megkezdetett a tetétleni határ délnyugati szegleténél, vagy is azon pontnál, hová a Földesi határnak Kiss puszta nevezetű része, a vélle összekapcsolt Szentmiklósi puszta északi oldala mellett nyelv alakban hegyesen kirúg... 230 lépésnyire van a hármas határ, mely a Szentmiklósi, Szentkozmai derecskei határok öszve jövetelét jelöli. ... s az utolsónál van a hármas határ, mely a Szentmiklósi Szováti s Földesi határok összve jövetelét jelöli," 20 Magyar Törvénytár 1869—1871 évi törvénycikkek (Bp. 1896) 282. 1871. XVIII. tc. 20—21. §. — Magyar Törvénytár 1884—1886. évi törvénycikkek (Bp. 1897) 405. 1886. XXII. tc. A községekről. 148. §. Azon önálló pusztákra és önálló havasokra vonatkozólag melyekre nézve az 1871. XVIII. tc. 20. és 21. §-ai rendeleteinek elég tétetett ..." 125