Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Détshy Mihály: A pocsaji Rákóczi-udvarház
télyt: „Volt itt egy Rákóczi-féle, kőből való várkastély minden hozzávalóval ellátva és vízzel körülvéve. Számos év óta romban áll, és csak omladékok és falak állnak. A Berettyó folyón egy három kőre járó malom" 5 0. A Rákóczi-szabadságharc után a birtokot elkobozták, és kamarai kezelésbe adták. Az 1731. évi összeírás a híd újjáépítésétől eltekintve továbbra is a pusztulás képét idézi: „A templomnak csak romjai láthatók ... A Berettyó folyó fölött van egy híd (amelytől vámot szednek), körülbelül 300 öl hosszúságú, amely még az 1722. évben fából készítve újból épült. Pocsaj várának romjai az említett folyónál, egykor falakkal megépítve és árokkal" övezve a hajdan itt állott erősség emlékét őrzik, ahol még felismerhető a kétszintes építmény tágas pincékkel ellátva" 5 7 1732-ben Pocsaj a Dietrichstein család birtoka lett. j 8 Későbbi híradásokból tudjuk, hogy 1750-ben a Berettyó-híd szomszédságában egy emeletes romépületet a birtokosok vámház céljára újjáépíttettek. Osváth Pál írja 1875-ben: „Pocsaji jegyző Pátz Ferencznek 829 évi jelentése szerint a vár 660 után többé fel nem éppíttetett, a vámházat is, amint azt az épületben berakott kőre metszett írás „eruderibus restitutum MDCCL" mutatja, 1750-ben tatarozták ki. A vámház hagyomány szerint egy emelettel magasabb volt, de az a kijavításkor leszedettetett. Találtak az omladékok közt egy Lorántffy Zsuzsanna nevét tartalmazott kőtáblát, mit az építtetők a Berettyóba dobattak. A nép azt hiszi, hogy a Rákócziak kincse e hely körül van elrejtve, azért itt áskádni szoktak" 7 9. K. Nagy Sándor útirajzaiban lényegében megismétli a fentieket, majd hozzáfűzi: „Ez emeletes ház valószínűleg előbástyáját képezte azon »Rákóczi-vár«-nak, melyet I. Rákóczi György az Ér és Berettyó összefolyásának szegletében építetett 1641ben" ü 0. Az omladékok között talált feliratos táblából is arra következtethetünk, hogy az egykor emeletes udvarházat állították helyre vámháznak. Az első katonai felmérésen az Ér és Berettyó között jelölt négyszögű sáncerődítményen belül látható épület az udvarházból átalakított vámház lehetett. A két híd között az erődítményen keresztül vezető országútszakasz mellett álló épület vámszedő ház céljára valósággal kínálkozott. A térképen a két folyóvíz összefolyásától északra, az országútból nyugatra kiágazó mellékutak végénél „Post hauss' felirattal megjelölt épület is látható, amely azonban csak posta állomás lehetett, és az országúttól távolabb vámszedésre nem volt alkalmas. Az udvarházzal azonosította a XIX. sz. derekán a vendégfogadónak is használt vámházat már Fényes Elek is, aki K. Nagy Sándor leírásával megegyezően emeletesnek ismerte az épületet: „az ún. Rákóczy vára, melly jelenleg is 2 emeletre van, s vámháznak és vendégfogadónak használtatik. E vár 1811-ben rontatott le cs. tábornok Löwenburg által" 0 1. A rombolás 1811. évi időpontja azon56 MTA Műv. tört. kutatócsop. forráskiadványai XI. Urbaria et conscriptiones 4. füzet (Bp., 1975.) 204. U. et C. f. 36. N. 69.: „Erat hic castellum lapideum cum omnibus appertinentiis aptum aqua circumdatum Rakoczianum, a complurimis annis ruinatum, ubi non nisi rudera et muri extant. Mola una trium lapidum in fluvio Berettyó". (Közreadta Dr. Baranyai Béláné). 57 U. ott, 205. o. U. et C. f. 36. N. 71.: „Ecclesiae rudera cernuntur adhuc loco .. . Pons super fluvium Berettyó (a quo telonium exigitur) circiter 300 orgiarum longitudinis reperitur, siquidem anno adhuc 1722 de novo ... Ügnis exstructus habetur .. .Rudera castri Pochay ad fluvium antefatum ex muro olim erecti fossatoque cincti prius existentis ibidem fortalitii memóriám reliquerunt, ubi adhuc structura duarum contignationum cellariis commodis extantibus cernitur". 58 Osváth Pál: Bihar vm. Sárréti járása leírása II. (Nagyvárad, 1875.) 541. 59 U. ott, 544. 60 K. Nagy Sándor: Biharország (Nagyvárad, 1884.) 14—15. 61 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (Bp., 1851.) II. 240. 119
