Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Détshy Mihály: A pocsaji Rákóczi-udvarház
Debreczeni 1646. május 13-án maga is írja: „magam is akarnam látni meni feoldről jeo az keo", majd 19-én ismét: „nem tudom hani melfeoldreol hozzák". Talán a Várad környéki hegyekben fejtették a követ, mert Hetessy 1647 decemberében írja: „bár Varadrul hordananak köuet a meljet oda szalljtottak mégis közeleb volna de a banjabul mesze". A faragott köveket, mint említettük, készen hozták Sárospatakról, ahol a helybeli Nyilazó-bányában fejtették a jól megmunkálható vulkáni tufát, és részben a bányában is faragták meg. A lépcsőhöz Mezőörményes környékén bányászhatták a kőtömböket. Égetett agyagtéglát falazáshoz is, de főként boltozásokhoz használtak. A téglát Pocsajban helybeli és erdélyi mesterek készítették. 1646 áprilisában Szászsebesről „teglaueteő Rudolfus" érkezett oda negyedmagával/ 1 0 Az általuk vetett tégláról írhatja 1647. április 10-én Hetessy: „Az Teglaban három kemenczeuel Egettenek kj, Egy kemenczeben nem fogh fernj Az Tégla az ki Egetlen. Annak az Épületnek nem leszen Elegh. Az kornyul való falait, s az koz falakat vgian fel rakhatnj vele." Ez nem az udvarházra, hanem egyik melléképületre vonatkozhatott. Az égetést ekkor talán az a meggyesi András téglavető és társa végezte, akinek hazautazását augusztus 31-én jegyezték fel Kolozsvárt/' 1 Ezekről írhatta Hetessy június 10-én, hogy „Az Erdélj ket Jobagy Tégla ueto szaszokatis" ne rendeljék vissza. 1647. május 12-én hét szebeni téglacsináló indult Kolozsvárról Pocsajba. Vezetőjük, Cserepes Simon nevéről ítélve egyrészük cserépvető lehetett, és valóban, október 5-én Kolozsvárott csak három szebeni téglavető, továbbá ugyanannyi „cserepező" visszaérkezését jegyezték fel/ 2 Ezek munkájáról is jelenthette Hetessy július 10-én: „Teglat mostis Egettetök", javasolva, hogy a kőművesek továbbra is maradjanak ott, „ha teglaiok leszen". Július 22-én kő hiányában az árnyékszék alapozásához is téglát ajánlott. 1648-ban újból két erdélyi téglavető dolgozott itt a helybelieken kívül, amint május 1-én jelentette az udvarbíró: „Tégla vetők kettő vagion Erdelj. Ez itt kinualo Jobagy Tégla vetők kettej betegh a kettej a mint dolgozik." Az elkészült mennyiségről június 26-án írta Hetessy: „Egetöt Tégla uagion huzon három Ezör: Egetetlen Tégla vagion 71500". A fejedelemasszony még 1653. február 22-i levelében is említ itteni téglavetőket: „Tégla vető Pocsaibanis vagion onnatis vihetni egynehányat Patakra." A falazó és vakoló habarcshoz használt mész lelőhelyét sem ismerjük. Debreczeni 1646. május 13-án a mészről is írja: „akarnam látni meni feöldreol jeo az keo, meniről az Méz". Valószínűleg szintén Várad környéki mészkőbányákból hozták már kiégetve a meszet, helybeli mészégetésről a levelekben nem esik szó. Erre utal Hetessy 1647. április 10-i levele is: „Az mész hordassal einem Érkezem", azaz égetett meszet, és nem mészkövet szállítottak az építkezésre. A habarcsba való homokot, „fövényét" is nagyobb részben távolabbról kellett hordatni. Debreczeni 1646. május 13-i levelében „feoueni hordáson" is béres szekereket javasolt. A falazó habarcshoz Hetessy 1647. július 22-i sorai szerint helyben termeltek homokot, míg a vakoláshoz való élesszeműt a Körösről akarta hozatni, a hosszabb szállítás azonban nehézséget jelentett: „Vakolnj való feöuenjet elegh bajos hordatni miuel az ett ualo fouenj nem arra való hanem az körös fönenjet kell hordatnom . .. igen szorgalmatosan kellene s föuenjet az körösrül mi formán hozathassanak mostani szorgos dologh Idejen." Az építkezéshez tekintélyes mennyiségű különféle faanyag is kellett. A tető40 Kv. Sz. 24. XV. 307. és 426. o. 1646. ápr. 20. 41 Kv. Sz. 25a. I. 501. o. 1647. aug. 31.: „Poczaybol tégla ueteő Medgiesi András másod magaual erkezik". 12 U. ott, 89. és 216. o. 1647. máj. 12.: „Erkezék Czerepes Simon 6 tarsaival szebenből Poczaiban mennek dolgozni". U. ott, 506. és 537. o. 1647. okt. 6.: „Poczaybol mennek három Czerepezeők haza Szebenbe, Geörgy, András, es Sebestyen... vgian az czerepezeőkkel jw három tégla ueteő vgian szebeniek". 112