Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Détshy Mihály: A pocsaji Rákóczi-udvarház

az ajtó- és ablaknyílások és kőkereteik, valamint az emeleti ablakok „kornisai", szemöldökpárkányai tagoltak, és kiugró ereszpárkány zárt le. A nyeregtetőt két végén lekontyolták, amire a fiókszarufák és a bádog tetőcsúcsok említése utal. A három szint helyiségei boltozatosak, az ekkor általános fiókos dongaboltozatokkal fedettek voltak. Legfőbb díszük a kőalátétekre rakott, zöld- vagy tarkamázas csempekályhák lehettik. Egykorú inventárium hiányában a helyiségek rendeltetésére és berendezésére csak hasonló korabeli épületek ránk maradt leltárai alapján következtethetünk. Az udvarházat körülvevő erődítés kelet-nyugat tengelyű téglalap alaprajzon épülhetett, négy sarkan kiszögellő, kazamatás bástyákkal. A bejárat Szalárdi leírásának is megfelelően az északi oldalon nyílt, amelyhez az Éren át híd vezetett. A fából készült, tehát nem kőkeretes kettős kapuzatot kívül, a sánc külső síkjában felvonóhíddal, belül két kapuszárnnyal lehetett elzárni. A sáncöv déli oldalának közepén inkább gazdasági rendeltetésű gyalogos bejáratot hagytak, amelynek nyílását Hetessy beszámolója szerint kőboltozattal hidalták át. Az erődítést kívülről, a sánc kőtámfallal megerősített lábánál valószínűleg vízzel elárasztott árok vette körül. A sáncok és bástyák rézsűit gyepkockákkal, hanttal burkolták, hogy a csapadék ne mossa le a földet. A földművek koronáján szálfákból, karókból rótt palánk emelkedett. Emögött és a bástyák kazamatáiban állították fel a Szalárdi által említett ágyúkat. Az erődítésekkel körülvett udvarban Hetessy 1648. május 1-i levele szerint külön konyha épült „aban az szegeletben belől a mint az Dinnyes kert vagion az malom felel ualó szegeletben". Szalárdi leírása alapján a malom az udvarháztól nyugatra állt, és így a konyhát az udvar DNy-i sarkában képzelhetjük el. Az idézett helymeghatározás bizonytalanságát Hetessy is érezhette, mert május 25én úrnőjének ezt írta: „konyha felöl hogy hul legien sziluasi vram megh tudgia mondani". Az udvarház erődövén kívül asztagos kert, csűr és majorság is épült. 1647. július 22-én említi Hetessy először a csűrt és javasol számára helyet: „Czürnek való heljet megh mutogatom a nekemis inkab teczik kegelmes Aszoniom ideki az viz meljet. Mind az altal ez jden nincz aban mod hogy oda Rakathasson Asztagott mert sok kertelessel kellene Vegben mennj." Debreczeni július 31-i pocsaji látogatása után elvetette ezt a javaslatot: „Az major kert es major az kastel eleőt az Templum fele az Regi falu helen zep lenne es alkalmatos ciak hogy az ok inkab az Telekek nagi resze Edenfieke, azmint nekem tecczik az bastiák ki teriedese feleol az Zigetbennis megh lehetne, hadas es haboru ideokben ott lenne job, s, batorsagosb mind az majornak, s, mind az aztogoknak, hogi sem az mas ember feolden." Debreczeni tehát az Ér és a Berettyó közötti területen érthetően védettebbnek vélte a helyet, mint az Ér északi partján, ahol Hetessy szavai szerint a középkori falu állt, nyugatra az új telepesek faluközpontjától. A prefektus Patakra visszatérve megváltoztatta véleményét, mert augusztus 5-én így ír a fejedelemasszonynak: „haza érkezesem utanis gondolkodwan az mostani Pochiay Eozi Vetesek be takarasa rakasa hol lehetne job, ugian az Templum fele walo tér(?) feoldeon tecczik iobnak hogy rakassak, nem Nagi kert kell annak most, s, megh cinalhattiak mert az Zegesben ha az Nadat le nem verik telben, feleo az twzteol gonduiseletlensegh miatt". Augusztus 25-i sorai szerint valóban az Ér északi partjára rakták az asztagokat: „Pociay Uduarbiro oda az Puztara rakatta az Templom fele az aztagokat es egieb takarmántt, s, el hizem kerttbennis veteti", bekerítteti. A majorházat csak 1648-ban kezdték epíteni. Január 14-én jelentette Hetessy: „Az majorháznak fajat megh faragiak vagiak de az hozatasa szallitasa legh bajosabb mesze földrül." A majort talán az Ér és Berettyó közötti területen, az udvarháztól keletre helyezték el, Május 25-én írja építéséről: „az maior hazatis most czinaltatom", majd június 26-án: „Az Maior hazat most szarufazak a mikora elkeszülhet oda szallitanam a Maiornet." 106