Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Détshy Mihály: A pocsaji Rákóczi-udvarház
pinczenek Ajtajatis most az ajtófél kouel nem Érkezem hanem fabul Czinaltatok Ayto f elf at es Egy sor teglaual be rakatom miuel az galorjat is most czak Nad fedel ala kel Czinalatlan vennem ... három Ablaknak az köue volt itt most azt Czinalia András Mester Eddigh ket hazat botoztanak megh . . Amigh az ideje leszen vgian rajta miuelnek az kőmiuesek ... Minden tehetsegem el azon vagiok hogy vagy ket hazban benne lakhassanak". Bár a szokásos építési idény — mint általában Szent Mihálykor — már véget ért, és az időjárás egyre romlott, az udvarbíró nem szüntette be a munkát. Október 30-án részletesen beszámolt az építkezés haladásáról: „Az kő miueseket megh el nem boczattam hanem az ket hazat padimentomozak es Égik ayto félt föl czinaltak a ket Ablakot De az mely köueket ala hoztak azok nem Egvüue valók fele mas kövek mind Ablakot mind azminjt Job ugy kel czinaltatnj ez telre kelue hogj lakhassanak benne". November 6-án a fejedelem is megfordult Pocsajban, és talán itt is szállt meg. 2 2 December közepére két földszinti helyiség már fűthető és így lakható is volt, ahogyan Hetessy december vége felé megírta a fejedelemasszonynak: „Az hazakban Égikben vagion kemencze Aytois Czak az Egyen vagion mivel ayto fel ku nem volt, amiért nem Czinalhatok aytot hanem az másfele való aytajat Egy sor Teglaual be raktak es Ined az mas hazbul melegedhetik valamenjre, Asztalt, padokat czinaltanak benne. Eouegesert most kültem Debreczenben". December 22-i levele szerint „Az ötben való haznak czak az Eouegh Ablaka héja vagion". 1647 tavaszán az udvarház körül az erődítések építése is megkezdődött. Május 11-én a fejedelem a röviddel előbb szerződtetett főtüzérmesterét, Bartholomaeus Maxellt kiküldte több vár erődítéseinek és felszerelésének ellenőrzésére. Instrukciójában Pocsajra nézve a következőkre utasította: „menjen Pocsajban, s. ott az udvarház környékét négy jó reguláris s illendő kasamátás földbástyákra fundálja, s, földből csináltassa itt is jó dispositióval hagyván az Pocsaji épületet" 2 3. Rákóczi Pocsajban is az ekkor általánosan elterjedt téglalap alaprajzú, négy sarkán egy-egy kiugró, kazamatás bástyával kiképzett erődítménytípust építtette meg, amilyen például alig 25 km-re innen Székelyhidán is épült, csak éppen kőfalakkal. Maxell május folyamán ki is tűzte az erődítés alaprajzát Ennek nyomán nagy lendülettel hozzáfogtak kivitelezéséhez, amiről Debreczeni már július 8-án beszámolt a fejedelemasszonynak: „Pociaj feold teoltest nagion kezdte ugian az Artelar(iae) Magister, imar mikor viheti vegben nem tudom". Ezt megerősítette Hetessy július 10-i jelentése, de ebből úgy tűnik, hogy a kitűzésnél vagy a földmunkánál hiba történt, arpit utólag igyekeztek helyrehozni: „Nekem vgy teczik kegelmes Aszoniom hogy nem leszön nagy (!) miuel cziak az bastyay hogy killjeb kellett szegeletessen Esnj de Egyebüt az oldala helyben marad vgy vagion hogy az linea szerint Égik oldalat belljeb hanniak s masikat ismét killjeb, az második bastiatis Ez heten elfogiak keszitenj vgy vagion kegelmes Aszoniom hogy megh azokon feljül a mint Ertem megh Egy hetigh való munka leszen mindenik bast jan hogy ha arra való fakat hozathatok". A sáncok és sarokbástyák bizonyára fagerenda vázzal megerősített földtöltésből készültek, tetejükön — mint látni fogjuk — kihegyezett karókból rakott palánkkal, továbbá egyes utalások alapján a külső rézsű aljánál kőtámfallal, felül pedig kő21 Bethlen Miklós leírása szerint gyulafehérvári házánál is a tető elkészülése után fogtak a boltozásokhoz (u. ott). Ezzel részben a csapadékos időjárás ellen védelmet biztosítottak a boltozási munkákhoz és az elkészült boltozatoknak is, részben valószínűleg előre biztosították a szükséges leterhelést a boltozatok oldalnyomásának ellensúlyozására. 22 RGy — váradi káptalan. Pocsaj, 1647. nov. 6. OL Gyfv-i kápt. lvt. Lymbus VI. 6. Közölte Makkai: i. m. A levélben „László deák epeteő mestert" a borosjenői udvarbíróságra rendelte. 23 Szilágyi Sándor: Adalék két tűzérszertár történetéhez I. Rákóczi György idejében. HK 1888. 182. A mester neve más forrásokban Maull. 102
