Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Bél Mátyás: Bihar megye leírása. (Fordította: P. Szalay Emőke, jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba.)
templom előcsarnokában állt csodálatos és ékes művészettel ércbe öntve, márvány talapzatra helyezve, sértetlen és érintetlen maradt, míg körülötte, felette és mellette a falak mindenütt sok ütéstől áttörtek. Miután a belső város tűztől pusztult el, a polgárok részben a várba, részben a szomszédos vidékekre menekültek. Ugyanis az történt, hogy az ellenség szüntelen rablásai és fosztogatásai miatt az egész vidék népe a félelemtől reszketve elhagyva hajlékait a szatmári részekre és más békésebb helyekre, Erdély távolabbi részeibe távozott, átkeltek a hegyeken és az erdőkön, magukkal vive feleségüket és gyermekeiket, hogy úgy látszott, innen Kolozsvárig, onnan pedig Várdáig és a Tiszán túl minden hely száműzöttekkel és menekülőkkel van teli. VII. § Majd a következő években, 1603-ban és 1604-ben a föld ismételten megmozdult, megszállást és a Bocskai-féle rajtaütéseket jegyezték fel.* 0-) Tudniillik ugyanabban a negyedik évben polgárháború támadt, amelynek a vezére köztudottan Bocskay volt, aki Váradot, amely birtokával szomszédos volt, ( p-) többször próbálta megszállni és elfoglalni és csaknem az egész vidéket kényszerítette parancsainak engedelmeskedni, ezt csak Concinius Cyprianus védelmezte a császár nevében, végül Béccsel szerződést kötöttek, amelynek értelmében Bocskainak átadták.*^) Azonban ismét visszatért a császárhoz Bocskai halála után ( r-) miközben Homonnay és Bocskay Miklós titkon szövetkeztek, azonban Thurzó György és Forgács Zsigmond intelmei után alávetették magukat a császár parancsának. < s-) Alig hat évig engedelmeskedett a császárnak, amikor Géczi András a vár császári parancsnoka, elárulva a császár iránti hűségét, azt megint Báthori Gábornak Erdély fejedelmének Lippával és Jenővel együtt átadta, ( t-) úgy gondolva, hogy a török Achmet segítségével Erdély fejedelemségét elnyeri. Amikor azonban Báthori meg akarta akadályozni, elkülönözésük, cseleik és csalárdságaik miatt, amelyekkel Bethlen Gábor vádolta őket, akit előzőleg ő ítélt ellene irányuló összeesküvés miatt halálra, majd száműzetésre, ezen erdélyi hívei legyőzték és Váradon kegyetlenül megölték. < u-) Nyomába Bethlen lépett, akit Mátyás császár erősített meg; amikor emiatt a szultán fenyegetésekkel dorgálta, Lippa mellett Jenőt és Aradot, és Váradot is átadta volna a törököknek, ha a Homonnai és közte levő visszavonások és akadály ellent nem állt volna, a törököt Esztergomig kergette, kényszerítette ajándékokat adni a császárnak. Bethlen Váradot körülbelül harminc évig birtokolta, ezen idő alatt a vár falait vagy teljesen felépítette vagy pedig helyreállította. Bizonysága az a felirat címerekkel azon a bástyán, amelyet Bethlennek neveznek, azon a részen, ahol a várkapunál észak felé fordul, négyszögletű kőbe vésve, melynek ez a szélén van : A falakon belül láthatók a paloták, amelyeket szintén Bethlen építtetett, kiváltképp az, ahol a parancsnok lakik északon a kápolnácska mellett. Ugyanis ennek középső boltozatában teljesen kifaragott magyar alak látszik, kerek fejű, kövérkés, haja és bajusza mellett borotvált, teljes, kerekded mellel, dolmányba öltözve egészen az övéig, az alak körül koszorú módjára elhelyezett ékes felirattal : GABRIEL DEI GRATIA S; R; IMP; TRANS. PRINCEPS. amelyet az általános hagyomány Bethlen Gáborhoz kapcsol. Lehetséges, hogy már a püspökök formálták olyanná a várat, amilyen az alakja, a háborúk sok 79
