Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

RÉGÉSZET — ARCHÄOLOGIE - M. Nepper Ibolya - Sőregi János - Zoltai Lajos: Hajdú-Bihar megye halomkatasztere. I. Bihar

Fekvése: Bakonszeg, Kórógy-puszta, a Berettyó déli oldalán, a falu templomától K-DK-re 2.2 km-re, a Szúnyogos-ér É-i partján. E felől kettő terraszával meredeken emelkedik ki. Hajdan sziget volt. Méretei : T. sz. f. m. : 97 méter v. m. : 6 méter. Hossza 120 méter, legnagyobb szélessége 60 méter. A dél felől nyereggel hozzácsatlakozó dombbal együtt hossza 160 méter. Régészeti adatok: Amikor dr. Papp Károly debreceni egyetemi tanár a Vitéz Kádár Istvánról szóló históriás éneknek egy új variánsát fedezte fel és azt az említett helyen közölte is, a borosjenei Kádár család élő tagjai felhívták figyelmét arra, hogy a hagyomány szerint a kórógypusztai Kádár domb rejti magában a halott vitéz sírját. Papp professzor felkereste a dombot, és azon őskori cserepeket szedett össze. Papp professzor múzeumi bizottsági tag lévén, felkérte a múzeum vezetőségét a Kádár domb megvallatására. Zoltai a dombot 1920 szeptemberében három napon át ásatta. Tetejének É-i részén, ahol a hagyomány Kádár vitéz sírját sejtette, ott ásatott. Három 5X2 méteres és egy 5X1 méteres nagyságú kutató árkával 35 cm mélyen egy csontváznak a koponyáját és lábszárcsontjait és négy bolygatatlan csontvázat talált. A vázak hanyatt, nyújtóztatva feküdtek, fejjel Ny-felé, semmi mellékletük nem volt. Egy 175 cm hosszú (4. sír) csontváz koponyáján két átellenes lövéstől származó lyuk volt. Mivel a históriás ének szerint fejét nyíllövés érte, a család tagjai ebben a csontvázban vélik felfedezni vitéz Kádár István maradványait. A csontvázat kegyelettel eltemették az eredeti helyre. A XVII. századi temetkezéseket feltáró kutató árkok azt bizonyítják, hogy a tatárokkal vívott csata hőseit gazdag tartalmú bronzkori kultúrrétegbe helyezték. A kő- és csontszerszámok, díszített és díszítetlen edénytöredékek, konyhahulladékok, feltört és feltöretlen állatcsontok, kagylóhéjak, égett rögök, különösen őz és szarvasagancsból készült eszközök egészen nagy száma került elő az árkokból. Néhány ép edény, égetett agyagkúp, csont- és aranyékszer is került elő. Több helyen lakóhelyek, tűzhelyek nyomai mutatkoztak, pernyés gödrökkel és katlanokkal. Leltározva: 8—11/1920. szám alatt. Az I. számú kutatóárokból 2 vaskapocs is került elő, kisebb emlős állat csontjaival. Lelt.: 12/1920. szám alatt.

2 Irodalom: Jelentés 1920. 16., Zoltai: Östelepek Debrecen környékén, Debr. Képes Kai. 1922. 55—60. BÁRÁND Balázs-halom Fekvése: Báránd, a község központjától DNy-ra, 5.6 km-re, a Püspökladány—Biharudvariba menő műút Ny-i oldalán közvetlenül. Méretei: T. sz. f. m.: 93 méter v. m.: Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Nincs. 2 Kutatásokat végzett a területen Sz. Máthé Márta Rég. Füz. Ser. I. No. 26. 1973. 9—10. 7