Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Bél Mátyás: Bihar megye leírása. (Fordította: P. Szalay Emőke, jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba.)
jelét mellőzi. A falvak leírása pontos földrajzi sorban követi egymást, szemléletesen, térképen jól követhetően. A kiadás módjáról annyit, hogy a latin nyelvű kéziratot kihagyás nélkül, teljes szövegében lefordította Szalay Emőke, s a fordítást hiánytalanul közreadjuk, hasonlóképpen a kézirathoz kapcsolódó, Bél Mátyás készítette jegyzeteket is. A kiadáshoz szükséges, általunk adott kritikai apparátus a Bél-féle jegyzeteket különállóan követi, s elsősorban a helynevek feloldására szorítkozik, megjelölve a mai hivatalos nevet, Romániához tartozó településeknél az 1918 előtti magyar és a mai hivatalos román nevet. Ezen kívül elsősorban földrajzi vonatkozásokat magyaráztunk, pontosítottunk, tárgyi magyarázatoktól helyhiány miatt is el kellett tekintenünk. A kritikai munka e tekintetben egyes témakörök kutatóira vár. A magyarázó jegyzetek az egyszerűség kedvéért a Bél-féle kézirat fejezetbeosztása szerint követik egymást, fejezeteken belül is a kézirat sorrendjéhez igazodva. A történeti vonatkozások tekintetében, mind a megye, mind egyes települések esetében jól áttekinthető monografikus feldolgozásokhoz utalhatjuk az olvasót : Jakó Zsigmond, Mezősi Károly művére gondoltunk elsősorban, de haszonnal forgatható Bunyitay Vince munkája a váradi püspökség történetéről, K. Nagy Sándor művei, a Borovszky-féle és a Nadányi Zoltán szerkesztette megyei monográfia, bibliográfia tekintetében Bodor Antal helyismereti könyvészete stb. 13 Az 1552-es adójegyzékben szereplő települések helyhezkötésétől eltekinthetünk, mert ez Jakó ill. Mezősi említett munkájában megtalálható. Reméljük, a helytörténet, néprajz, gazdaságtörténet és más tudományágak művelői haszonnal forgathatják Bél Mátyás több mint két évszázaddal ezelőtti gyűjtőmunkájának immár nyomtatásban is megjelenő, magyar fordításban olvasható művét. Bízunk benne, hogy a tekintélyes múltra visszatekintő Bihar kutatások ösztönzéséhez a Bihari Múzeum megalapítása és meginduló kiadványai sorában Bél Mátyás kevesek ismerte megye leírásának megjelentetése is hozzájárul. 13. Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Település- és népiségtörténeti értekezések 5. sz. Bp. 1940. Mezősi im. Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. I— III. köt. Nagyvárad, 1883—1884. K. Nagy Sándor: Bihar vármegye földrajza. Nagyvárad, 1886. K. Nagy Sándor: Bihar-ország. 2. jav. és bőv. kiadás. Nagyvárad, 1884—1888. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. köt. Bp. 1890. Borovszky Samu szerk.: Bihar vármegye és Nagyvárad. Magyarország vármegyéi és városai. Bp. é.n. Biharvármegye. Szerkesztette Nadányi Zoltán. Magyar városok és vármegyék monográfiája. XXV. Bp. 1938. Bodor Antal: Magyarország helyismereti könyvészete. Bp. 1944. Csomor Tibor: Magyarország honismereti bibliográfiája. 1. köt. Bp. 1972. Csorba Csaba: A régi Sárrét világa. (Bibliográfia). Békéscsaba, 1974. stb. 54