Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET — KUNSTGESCHICHTE - Masits László: Lyka Károly, Móricz Zsigmond és Veres Péter ismeretlen levelei Gáborjáni Szabó Kálmánhoz
állításain hírt adott hazánkról, épp azokban az évtizedekben, amikor Magyarország politikai és szellemi téren egyaránt elszigetelt volt. Sikere nyomon követhető az erőt sugárzó grafikáival illusztrált hazai, osztrák (1928), német (1930), holland, norvég (1935), francia, olasz (1953) könyvekben, folyóiratokban, napilapokban. Az Alföld legtekintélyesebb városával, Debrecennel egybeforrott életművével a század első fele nagy, úttörő magyar grafikusai közé emelkedett. A negyvenes évek közepétől Budapesten jelentős szerepet vállalt a művészeti élet megszervezésében. Később, mint tanár a Képzőművészeti Főiskolán. Köztudott, hogy irodalmunk jelesei mennyire irányítólag és folyamatosan hatottak képzőművészeink legjobbjaira. Azonban a két világháború közötti évtizedekben a vidéken alkotók közül igen kevés volt azoknak a száma, akik az írókkal olyan szoros kapcsolatot teremtettek, mint Gáborjáni Szabó Kálmán. A magyarság, az emberiség sorskérdésein gyötrődő művész korának magyar irodalmával sem csak általánosan, vagy csupán esetenként foglalkozott. A családja által megőrzött, eddig ismeretlen dokumentumok itteni közreadásának egyik célja, hogy rámutassunk a művész és a kortárs írók termékeny kapcsolatára, melyről munkásságának méltatói eddig alig szóltak. Unokabátyja Szabó Lőrincnek. Az irodalom iránti érdeklődése mégsem szűkíthető családi kapcsolataira. Alkotói életútja törvényszerűen vezetett nagy íróinkhoz. Eltéphetetlen szálak fűzték Móricz Zsigmondhoz, Németh Lászlóhoz, Szabó Lőrinchez, Veres Péterhez. Humánummal telített művészete, erkölcsi tartása képessé tette arra, hogy legnagyobb kortársainak szellemiségével azonosuljon. így válhatott azok megbecsült küzdőtársává. * Lyka Károly (1869—1965) a XX. század egyik legnagyobb magyar művészettörténésze Gáborjáni Szabó Kálmán munkásságára már 1923-ban felfigyelt. Mint a Képzőművészeti Főiskola rektora, ajánlatára a 26 éves művésznek fametszetekből álló kisebb gyűjteményét a Szépművészeti Múzeum részére is megvásárolták. 9 1927-ben jelent meg: Jézus élete (7 fametszet, Debrecen). Feltehetően a fenti metszetekre vonatkozik az a biztató hangú levél, melyet a metszeteit Lyka Károlynak ajándékozó művész válaszként kap az Üj Idők szerkesztőségében is tevékenykedő írótól (3. kép). Bpest 1927. V. 12 „Igen Tisztelt Uram, — nagyon köszönöm a szép metszeteket. Örülök, hogy nem ejtette el a grafikával való foglalkozást s hogy ily jó eredményre jutott. Jól tudom, mily idealizmust kíván az ilyen munka a mi viszonyaink közt, viszont kárpótolhatja a fáradozásáért az, amit vele elért. A fametszet az erőteljes és egyszerű kifej ezé sek(et) oly gazdag sorát kínálja, hogy igazán érdemes vele teljes odaadással foglalkozni. Szívélyesen köszönti Lyka Károly" Fejlődő kapcsolatuknak fényes bizonyítéka az a tanulmány, melyet Lyka Károly 1934-ben írt a művész könyvjegyeit tartalmazó kiadványba. 1 0 Fametsze9 Hajdúföld. (1923. nov. 23.) G. Szabó Kálmán fametszetei. 10 Gáborjáni Szabó Kálmán Könyvjegyei. = A Magyar Exlibrisgyűjtők és Grafikabarátok Egyesülete Kiadványai II. (Bp. 1934. Készült Nagy Károly és Társai Grafikai Műintézetében, Debrecenben. 500 számozott példányban, 150 a művész aláírásával.) — „38. Leány mézesszívvel Lyka Károly) 1934." :270
