Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - V. Szathmáry Ibolya: Szokások és hiedelmek a szerelmi élettől a keresztelőig a berettyóújfalui néphagyományban

6. Ha az anya lába a terhesség alatt nagyon megdagad, a gyerek elpusztul (S. M.). 7. Ha a terhes asszony azt akarja, hogy kék szemű gyermeke szülessen, olyat nézzen meg. 8. Ha megijed az állapotos cseléd, háromszor vízzel meg kell itatni, ha nem itatják meg, gyenge idegzetű lesz a gyereke (S. M.). Szülés Szinte már említenem sem kell, hogy a gyerekszülésnél is a teljes tudatlanság volt tapasztalható az asszonyok körében. Egyik adatközlőm elmondja, hogy mikor férjhez ment, sejtelme sem volt arról, hogyan születik a gyerek. „Kivágják a hasamból?" Végül a férje világosította fel, hogy ,,ahun be megy az a gyerek, ott ki is jön". A szülés időpontjára vonatkozóan a hiedelem azt tartja, hogy a gyerek 8—9 napra fogamzik meg, attól kezdve kell számítani a kilenc hónapot. Egy másik meghatározást is találunk: „amelyik órán fogamzik, azon az órán mozdul meg négy és fél hónap múlva, akkor is születik meg" (S. M.). Ezeket az időpontokat azonban nagyon ritkán lehet számon tartani, nem is törekedtek erre. Sok esetben a várandós asszonyt váratlanul érik a szülési fájdalmak, a férje távol tőle, a mezőn dolgozott. Megtörtént, ha gyors és könnyű szülő volt egy asszony, teljesen egyedül szülte meg gyermekét, mire valaki észrevette és a bábaasszonyért sietett. Az előrehaladott állapotban levő asszonyt azonban ritkán hagyták egyedül, anyja, anyósa és a szomszédok rá-ránéztek, „nem fogdossa-e a gyerek". Ha igen, elhívták a bábaasszonyt. A fiatalasszony legtöbbször az anyósa házában szült. Haza, a szülői házba csak akkor ment, ha nem volt segítsége, vagy ha rossz volt a viszony közte és anyósa között. Az utóbbi esetben a harag még jobban elmérgesedett. „Csúffá tettél, szégyent hoztál rám" — mondogatta neki anyósa. A békesség kedvéért az ilyen esetben a fiatalasszony anyósa házában szülte meg a következő gyermeket. A szülés mindenkori levezetője a bábaasszony volt. Berettyóújfalu sohasem szűkölködött bábaasszonyokban, mindig volt 8—10, akiknek megvolt a saját körzetük a faluban. Arra nagyon kellett vigyázni, hogy ne hívjanak másik bábaasszonyt a szüléshez, mint akihez korábban elígérkezett. Ha ez véletlenül megtörtént, szörnyű bajt tudott csinálni a „becsapott bábaasszony": 1. Egy Szűcs Júzsa nevű bábaasszony rontotta így meg a nagynénémet, amir nem őt hívta a szüléshez, holott már korábban elígérkezett hozzá. Nyomodékká tette a kezét, lábát. Óvott is mindenkit, hogy ne hívjon előre senkit a szüléshez, csak akkor már, amikor görcsei vannak. 2. Nagyanyám magyarázta: amikor a harmadik gyereke született, más bábát hívott, nem azt, amelyiket az első kettőhöz. Három hetes korátul csak sírt a gyerek, nem evett, nem szopott. Elment nagyanyám egy jós asszonyhoz, aki azt mondta, hogy mennyen haza, pénteken megint jöjjön vissza, de úgy, hogy amire a nap felkel, már ott legyen. Vigyen el a gyereknek egy ruháját, abba tegye azt a pénzt, amit neki szánt. így is tett. A jós asszony főzött valamit, azzal kellett a küszöböt balkézzel meglocsolni, s az üveget, amiből a vizet kilocsolta, az ajtó sarkába dobni. Amikor mindezt megcsinálta, hát jött a bábaasszony, aki az első két gyermekénél segítkezett szüléskor. Mondja, hogy hallotta, hogy nem szopik a gyerek, azér jött. Elkezdték szoptatni a gyereket, hát szopott jól. így tudták meg, hogy ki rontotta meg a gyereket (S. M.). 3. Akkor teszi a bábaasszony a bosszúját, ha nem ütet hívják vagy nem úgy 227