Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)
RÉGÉSZET — ARCHÄOLOGIE - M. Nepper Ibolya - Sőregi János - Zoltai Lajos: Hajdú-Bihar megye halomkatasztere. I. Bihar
nem volt. Az 5. sz. halomhoz ÉNy felől szomszédos alacsony kis halom teljesen üres volt. A többi halmok feltáratlanok. Irodalom: Jelentés Debr. város Múz. 1910. évi működéséről. 24. Zoltai: A hosszúpályi Testhalmok u.o. 40—42. Párducz M. : A szarmatakor emlékei Magyarországon III. (Bp. 1950.) 66. KABA Tatárülések Fekvése: Kaba határában, a falutól Ny-ra, a püspökladányi vasútvonal K-i oldalán, száraz érmeder partján 20 kisebb-nagyobb halom egy bokorban, közel a faluhoz, annak központjától Ny-ra 2,5 km-re, abban a szögletben, melyet az érmeder és a vasút alkot. A 20 halomról készült pontos helyszínrajz I. 102/1927. szám alatt leltározva. Méretei: T. sz. f. m.: v. m.: A nagyobb halmok 150—180 cm magasak, 18—20 méteres átmérővel. Egy egész kis halom magassága 20 cm, átmérője 6 méter. A halmok egymástól való távolsága 20—64 méter közt váltakozik. A 12. számú halom esik távolabb a többitől (64 méter). Régészeti adatok: Zoltai és Sőregi 1927. szeptember havában a 20 halom közül négyet ástak meg, éspedig a 2., 5., 6. és 20. számú halmokat. A 2. számú halom 5X2 méter nagyságú kutatóárka 210 cm mélyen egy fakorhadványokkal határolt 255 cm hosszú, déli végén 125 cm széles, északi végén 200 cm széles, csaknem ÉD-i irányú sírt talált teljesen feldúlt állapotban. A halott vagy egy darabból teknőszerűen kivájt fakoporsóban, vagy gerendákból összerakott sírkamrában feküdt, a déloroszországi szkíta hagyományoknak megfelelően, melyeket a szarmata temetkezések is megtartottak. A famaradványok IV. 65/1927. 1. szám alatt leltározva. Megmaradt sírmellékletek: 12 cm hosszú vaskampó; 8 db vaskampó és szögtöredék; 1 db csonttöredék vászonlenyomattal; 1 db római kori peremes, sárga cserép ; irizáló vékony üvegcserepek ; 1 db 40 mm hoszszú piskóta alakú kis pántocska bronzból. Ltsz. : IV. 65/1927. Az 5. számú halomban a teljesen feldúlt és kifosztott sír feneke 255 cm mélyen került elő, hol néhány jelentéktelen csontszilánk, vas- és keményfa törmelék mutatkozott. A sírrablók gödrét s annak padmalyát meg lehetett állapítani. A 6. számú halomban 235 cm mélyen volt a 2 méter hosszú, 1,2 méter széles sírfenék. A sírteljesen kifosztva és felszedve. Csupán a kutatóárok leásásakor a 2. ásónyomból került ki néhány római kori cserép, továbbá néhány emberi csont és némi vastöredék. A sírfosztók leásása itt is kivehető volt. A 20. számú, az előbbi háromhoz képest egészen kis halom kutató árka 150 cm mélyen egy kerek gödröt talált, melyben emberi csontok és faszénmaradványok voltak összehányva. Az átvizsgált törmelékből kikerült 1 db patinás nagy bronzcsat ívelt s két végén bekanyarodó kengyellel és repülő kacsa alakú nyelvvel, átmérője 57 mm; 1 db római kori piros cserép; egy császárkori kopott dénár és 1 db 116 mm hosszú görbehátú vaskés. Ltsz.: IV. 65/1927. 3. 7 A kerek gödörtől K felé 30cm-re egy csomó kutyacsont hevert emberi felsőlábszárcsont tomporával. A lelőhelyektől DNy-ra, szintén a vasútvonal D-i oldalán van az Eper7 Kábán a Cukorgyár a Tatárüléseknek nevezett területre települt. Alkalmunk nyílott 1977-ben rövid leletmentésre. Az M. Nepper Ibolya által vezetett leletmentés csupán három sír feltárását eredményezte. 19