Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

RÉGÉSZET — ARCHÄOLOGIE - M. Nepper Ibolya - Sőregi János - Zoltai Lajos: Hajdú-Bihar megye halomkatasztere. I. Bihar

BIHARUDVARI SÁRRÉTUDVARI Árkos halom Fekvése: Biharudvari, későbbi nevén Sárrétudvari határa, az Eszteró-ér mellett. A környező ároktól vette nevét. Méretei : T. sz. f. m. : v. m. : Régészeti adatok: Simon István biharudvari tanító a Nemzeti Múzeum megbízásából 1894-ben megásatta. Benne igen sok égett földet, tűzhelyet, égett búzaszemeket, vastag edénycserepeket és a domb oldalában csontvázat talált, őskori lakott helynek találta. Irodalom: Simon István: A biharudvari Árpádkori temető Arch. Ért. Űj f. XIV. 220. 1. Simon említ B. Udvari határában, Szerephez közel egy másik halmot, mely az Árkos halomhoz hasonló leleteket rejt. Mesterházy Károly: A sárrétudvari (biharudvari) X—XI. századi temetők. A Bihari Múzeum Évkönyve II. (Szerk. Héthy Zoltán Berettyóújfalu, 1978) 29. s köv. Balázshalom Fekvése: Sárrétudvari határában, a falutól Ny-ra, a püspökladányi országút bal oldalán, a temetőhöz közel, legelőterületen. A halmot teljesen elhordták. Méretei: T. sz. f. m.: v. m.: 8 méter alap átmérője: 60 méter. Régészeti adatok: Décsey Sándor 1910. január havában egy honfoglaláskori, kampós, hurkos végű sárgafém sodrony-testű nyakperecet ajándékozott a múzeumnak. (Sz. 37/1910.), melyet szerinte még 1906-ban, a Balázshalomban lovas sírban csontváz nyakán leltek. 1970-ben a falusiak a község főutcájának feltöltésére a hatalmas halomból 3000 szekér földet hordtak el. Zoltai első kiszálláskor a halom középső részét még helyén találta (180—200 m

3), októberi kiszállásakor már csak a halom helyét találta. A halom alapzat közepén 6 méter hosszú, 3 méter széles kutatóárkot vont, melyben 50 cm mélyen színes, csíkos lenyomatok látszottak, mint valamely leterített, 310 cm hosszú, 260 cm széles pokróc vagy szőnyeg korhadványa. Egy helyen elszenesedett fadarabok mutatkoztak. Zoltai néhány színes agyagrögöt megmentett. A feltárt kb. 8 m

2 terület nem vízszintes, hanem É-ró D felé lejtett. A színes, csíkos réteg alatt, mely bizonyára a hullatakaró szőnyeg maradványa volt, szurok-szerű, puha, ragadós föld volt. A réteg alatt 50 cm-re vörös színű emberi lábszárcsontok tűntek elő. A 162 cm hosszú csontváz hanyatt feküdt, fejjel Ny-felé, lábbal K-nek, a lábak kissé felhúzva. Az egész csontváz vörös volt, a szín azután megbarnult. Melléklete semmi. A koponyától balra 25 cm-re kevés poralakú vörös festék volt. A sírgödör hossza 190, szélessége 130, mélysége az őstalajban 0.60—1 méter. Zoltai a sír környékét is felkutatta, de itt-ott mutatkozó égett földrétegen és néhány békateknőn felül semmit se talált. Dr. Fekete Gábor községi orvos elbeszélése alapján a Balázshalom felső rétege tele volt csontvázakkal, melyek népvándorlás- és honfoglaláskoriak lehettek. Nevezett orvos a múzeumnak a sírokból 1 bronz karperecet (lemeztestű), 2 db bronzkarikát, egy sodrott testű hurkos haj gyűrűt és 24 db kő- és üveggyöngyöt szolgáltatott be. Ezek beleltározva Sz. 1910. 1058. szám alatt. A csontváz és 12