Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Bél Mátyás: Bihar megye leírása. (Fordította: P. Szalay Emőke, jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba.)

a premontrei szerzetes rend jóakaratával a megszerzett fürdőket valami módon elrejtette, míg végül halála után a mondott rend prelátusa Ö felségétől kieszközölte, hogy ezeket a javakat visszaadják. Ekkor Félixünk, valósággal ezen javak megújítója, idejőve 1711-ben, amikor meglátta, hogy ezeket a fürdőket könnyű szerrel fel lehetne építeni, gondoskodott arról, hogy jobb alakban építsék át. Maga a hely Váradtól egy óra útra van dél felé, Szent Márton falu földjén, amely egykor igen gazdag és katona hely volt, tudniillik az erdélyi fejedelmek idejében, míg egykoron a királyok idejében a Szent István prépostsághoz tartozott. Emellett a falu mellett van a fürdők forrása, délre az erdők között egy lejtő aljában, a közeli hegyekből lesiető patakocska fogja körül. És ahol a fürdőknek valami nyoma volt, a nevezett Farkas három tavat készített. De amikor megérkezett Félix, és észrevette, hogy a harmadik tó alja hideg vizű forrásokat csepegett és miután lebocsátotta ezt a harmadik tavat, csak kettőt hagyott, és a távolabb lévő másikat pedig kiásta és kiterjesztette, feldíszítette, amilyen most az alakja. Tudniillik két tó van, egyik a másik mellett, körülbelül három öl széles, és hosszúsága is annyi. Mélysége embernek megfelelő, körül gyalult deszkákkal, és alapjában négyszögletűre formált, annyi lépcsővel a bemenetelnél, hogy a fürdőző emberek öltözetük változtatása végett kényelmesen tudjanak ki és bemenni. Lassan buzog a mélyből, ha a tóból lebocsátják, lassacskán telik meg. Keletre és délre egy kifolyása van, amely a legközelebbi folyócskába viszi a vizét. A tavakban nemcsak a fürdőmesternek van felépített épülete, hogy a fürdők alatta biztonságban legyenek, hanem azért is, hogy a fürdőzők számára alkalmas lehetőség legyen, ha kényelembe akarják tenni magukat. Tudniillik tágas az épület, a mondott tó közepén, mindkét részén két kamrácska, a kamrák közepén konyhával, azon alkalmatossággal, hogy a konyhából ablak van nyitva, amelyen keresztül az ott időzök óhaja szerint ételeket tudnak kiosztani illetve elvenni. Ennek az épületnek a tájékán körülbelül tíz lépés távolságra keletre egy másik épületet is épített égetett téglákból és a közeli kőbányából kibányászott kövekből, ugyanezen kőbányából való mésszel készült a nevezett Félix, ezen rend adminisztrátorának Dresner Mihálynak a segítségével. Abban az épületben négy alkalmasan készített kamrácska van, ahol bárki tiszteletreméltó helyen időzhet. Istálló van hozzákapcsolva, hatos fogatú számára. Itt csapszék van két pincével, az egyik a korcsma alatt, a másik távolabb a dombba vágva, ez jobb az előbbinél. Köröskörül berkek és igen szép erdők vannak a kápolnácska mögött északnyugatra néhány száz lépés távolságra. Piispökfürdő Félix fürdő szomszédjában egy sík tetejű magas dombocskán tarkállanak a Püspökfürdők, egykor igen nevesek. Ugyanis nem lehet tudni, ezt vagy a Félixet találta meg és építette meg először László király úr. Alacsony helyen fekszik, a Somlyó hegy lábain, ettől sok kelemességet kap. Tudniillik, ezekből emelkedik kelet felé lágy hajlással és kedvesen, díszíti fel csodálatosan azokat a helyeket, nemcsak gömbölyűségével és magasságával, azért van csúcsa is, hanem fákkal is, amelyek a fürdőzőknek, amikor felöltözve pihenni akarnak, alkalmas szálláshelyül szolgálnak. Ugyanis akár az árnyékot keresik, akár mozogni akarnak, és az elterülő vidéket nézni, mindegyik kívánságnak megfelel. Tudniillik tetejéről az egész megyét lehet látni. Ugyanakkor aljából sűrű források fakadnak, forróvizűek, olyan bőséggel, amely a fürdőknek bőven elég. Csaknem négy öl hosszú és két és fél öl széles medence van, amelynek oldalai és földje 98