Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

tenyésztettek.'

1" Mezőgyánban viszont a földművesszövetkezet kezdeményezett méhészeti szakcsoportot és a tagok részére a téli hónapokban (1957) szaktanfolyamot is rendezett."

1 Előre mutató volt 1956-ban egy érdekes mezőgyáni kezdeményezés: a géphasználati társulás. Ez bizonyos fokig előkészítője volt a termelőszövetkezeti mozgalom nagyobb arányú kibontakozásának, amennyiben 23 dolgozó paraszt összefüggő táblán megalakította az első mezőgyáni géphasználati társulási csoportot. Biharugrán, Geszten és Sarkadkeresztúron nem járt eredménnyel ilyenek szervezése. Egyedül Kötegyánban folyt még eredményes szervezés Mezőgyán mellett a járásban ezen a területen."

2 Ennek a szakcsoport jellegű társulási formának a termelőszövetkezeti mozgalom kiteljesedésének időszakában is van folytatása. A háztáji gazdaságokat igen sok esetben közös géphasználattal, géphasználati társulás formájában művelik meg a termelőszövetkezeti tagok. Különösen elterjedt ez a háztáji művelési forma Kötegyánban és Okányban. A termelőszövetkezeti gazdálkodás kizárólagossága mellett a háztáji gazdaságokra alapulva a baromfitartásban van legnagyobb szerepe a szakcsoportoknak. Általánosan elismert és a termelőszövetkezeti tagokban is tudatosult, hogy a baromfitartásban a közös mellett igen jelentős szerepe van a háztáji gazdaságnak, a tanyai, az udvaros baromfitartásnak. Érdemes a termelőszövetkezeti tagoknak baromfival foglalkozni, mert jelentős egyéni jövedelmet biztosít, ráadásul úgy, hogy a családok olyan tagjai számára jelent kereső foglalkozást, akik csökkent munkaképességűek, vagy más okok miatt nem tudnak teljes értékű munkaerőként részt venni az egyéb munkákban. (Idősebb férfiak, nők, nagyobb gyerekek stb.)"

1 A mezőgazdaság belső iparosodásával járó életmódbeli változások leglényegesebbike tehát a munkás életmód terjedése a parasztság között. Ez a változás nyomon követhető a mezőgazdasági munkát végző, tehát parasztnak maradt termelőszövetkezeti tagoknál is. Számos jel árulkodik arról, hogy a régi paraszti vagy éppen mezőgazdasági munkás (cseléd) életmóddal szemben a haladottabb ipari munkásság életmódjának megfelelő igényekkel lépnek fel. Altalános követeléssé lett például az 1950-es években a sarkadi járás termelőszövetkezeteiben is az úgynevezett ,,nyolc-órázás". Ez alatt a követelés alatt azt kell érteni, hogy a termelőszövetkezeti tagság az ipari munkásság régi követelésének megfelelő napi 8 órában akart csak dolgozni. Mind a termelőszövetkezetek vezetői, mind pedig a magasabb irányító szervek ellenálltak ennek a kívánságnak és indoklásukban a mezőgazdasági munka sajátosságaira, nem utolsó sorban nagymértékű idényjellegére hivatkoztak. Évről-évre visszatérő probléma ez, amely mindenfajta felvilágosító- és meggyőző munka ellenére újból és újból felvetődik. A kötegyáni Táncsics Termelőszövetkezet nem egy közgyűlésén viharos viták folytak erről a kérdésről, de a sarkadi Dózsában és az okányi Alkotmányban is ez volt a helyzet. A nyolc-órázás mellett árulkodó jelként jelentkezik egyre erőteljesebb formában a termelőszövetkezeti tagok kizárólag pénzzel való fizetésének igénye is. A méhkereki Balcescu és a sarkadkeresztúri Egyetértés Termelőszövetkezetben úgy fogalmazták meg ezt a követelést, hogy a régi paraszti, mezőgazdasági munkás múlttal való szakítást a fejlődést és a változást éppen a tisztán pénzbeli fizetés jelenti. Mert, úgymond, a cselédsorban is kommenció járta, valamenyi pénz és termény, meg ruha. A terményben való fizetés jellegzetesen mezőgazdasági fizetési forma, míg a pénzfizetés az árutermelésre beállított nagyüzemi ipari munkásságra jellemző. Ugyancsak fontos jel a munkás életforma terjedésére a szakosodás igénye. Ez vonatkozik néhány esetben egy-egy termelőszövetkezet egészére is, de általánosabb formában termelőszövetkezeti tagok szakosodási vágyaiban nyilvánul meg. Egyre többen és többen vannak olyan termelőszövetkezeti tagok, akik kizárólagosan egyetlen munkafázis, körül90 Uo. 1958. júl. 22. 91 Uo. 1957. dec. 22. 92 Dandé András: A jó tömegkapcsolat hatása - géphasználati társulás alakult Mezőgyánban. Viharsarok Népe 1956. szept. 19. 93 A nagyüzemi baromfitartás tudnivalói (Debrecen, 1961) 1. 175