Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

traktoroslányokat furcsa erkölcsi megítélés alá vonták és ez látszólag helyénvaló is volt, hiszen faluról falura vándorló életmódjuk sokkal szabadabb és minden ízében más volt, mint a faluban maradó lányoké. Mind az egyéni gazdák, mind pedig a termelőszövetkezeti tagok félteni kezdték lányaikat a traktortól és nem egy helyen csodálatos történetek szálltak szájról szájra a traktorokkal, traktoroslányokkal kapcsolatban. Ezek közül az egyik legjellemzőbb az volt, hogy a traktoroslányok már nem teljes értékű nők, mert „méheiket a traktorok régen lerázták". Mindezek ellenére a mezőgazdaság gépesítése tovább folyt, és napjainkra általánossá vált. Lassan a mezőgazdasággal foglalkozó népesség számbeli csökkenésével az elvégzendő munkák minőségével kapcsolatosan megbarátkoztak a termelőszövetkezeti tagok a gépekkel és ma már gép és a termelőszövetkezet, gépi munka és parasztság egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Amennyire nagy újság volt annak idején, hogy Simon László egy darab 16 kalapácsos darálójával és egy azt üzemeltető fekvő traktorával lépett be az okányi Dózsa Termelőszövetkezetbe, annyira nem feltűnő ma, hogy az okányi Dózsa Termelőszövetkezetben egy sereg iparos dolgozik és a szövetkezet gépparkja is jelentős. Természetes, hogy a gépek kezelése s általában az új formák között, mesterségszerűen folytatott mezőgazdaság szakismereteket és a meglevőnél magasabb általános tájékozódást kívánt. Ezért azután minden községben és nagyobb termelőszövetkezetben külön is különféle tanfolyamok indultak. Eleinte a hagyományos formát választották inkább és sok helyen úgynevezett ezüstkalászos gazdatanfolyamok indultak. Természetesen az átalakult viszonyoknak megfelelő tartalommal, tananyaggal. 1956-57 körül főleg az ifjúság mutatott érdeklődést irántuk. 1957-ből Okányból és Gesztről vannak idevonatkozó adatok.'

1 Az okányi tanfolyam 1957. november 15-én indult és két tagozattal működött. 23 fő vett részt az állattenyészti szaktanfolyamon; 22 pedig az általános részen. Az ezüstkalászos tanfolyam 1958 március közepén fejeződött be." A későbbiek során azt lehetett megfigyelni, hogy a hasonló tanfolyamok vonzóereje csökkent és a végzettséget biztosító, bizonyítványt adó, szervezett iskolai oktatás irányába nőtt meg az érdeklődés. De az általános kulturálódás miatt az is csökkent. 1958 után már kevésbé mutatkozott meg érdeklődés az általános tájékozottságot növelő tanfolyamok, és iskolatípusok iránt. Az iskolai rendszerű oktatásokban is a szakképzettséget növelő fajták kerültek előtérbe. Mint például Okányban is két évvel később, 1959-ben, 54-en jelentkeztek mezőgazdasági technikumba. Sokuknak hiányzott a 8 általános iskolája is. Az ilyeneknek előkészítő tanfolyamokat tartottak a helyi általános iskolában. Egyidejűleg megkezdődött a továbbképző iskola szervezetése is a faluban, a 8 általános osztályt kijártak, de tovább nem tanulók részére. Ez azonban problematikus iskolafajta volt és nem szolgálta az ifjúság helybenmaradását." A mezőgazdasági tulajdonviszonyokban bekövetkezett döntő változás területünk életében is nagymérvű termelési változásokat és társadalmi átalakulást eredményezett. A sarkadi járás szinte kizárólagosan mezőgazdasággal foglalkozó lakossága, társadalma egyrészt tovább integrálódott, másrészt bármily furcsán is hangzik is, differenciálódott. Továbbra is megmaradt ugyan mezőgazdasági jellegű területnek, ezen semmit sem változtatott az 1945-48 között lezajlott erőteljes belső vándorlás sem. Területünket ebben az időszakban több migrációs jelenség érintette. A második világháború végén Erdélyből és a volt Partiumból számosan menekültek területünkre. A sarkadi járás minden községében található legalább 10-15 család, akik 1945-48 között költöztek ide Erdélyből, illetőleg a peremterületekről, nagyrészt rokoni kapcsolatok révén. Ezek között a családok között több olyan, zömében értelmiségi család van, akik 1914 után költöztek Erdélybe. A második világháború utáni határok megmerevedése ezeket a családokat nagyon erősen érintette, nemcsak rokonaik, hanem ottmaradt vagyontárgyak miatt is. A földreform területükön kisméretű mig73 Békés megyei Népújság 1957. dec. 8. 74 Befejeződtek az okányi ezüstkalászos márc. 16. 75 Uo. 1959. aug. 22. tanfolyamok. Békés megyei Népújság 1958. 167