Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

termelőszövetkezet olyan anyagi körülmények közé jutott, hogy az évente teljesített munkaegység után 6 nap fizetett szabadságot tudott adni és ehhez a 6 nap szabadsághoz a szövetkezetben eltöltött évek után évenként egy-egy nap pótszabadságot is tudnak toldani. Ezt az ünnepi zárszámadó közgyűlést nem is a saját székházukban tartották, hanem a községi József Attila Művelődési Házban. '

2 A zárszámadó közgyűléseket rendszerint ünnepélyes keretek között tartották, közös vacsorával kötötték össze. Ezekben a közös vacsorákban tovább élt a régebbi olvasókörök, 48-as függetlenségi körök ünnepi gyakorlata. így volt ez 1960. január 26-án Kötegyánban is, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet zárszámadása után. Ebben a termelőszövetkezetben 35 forint volt akkor a munkaegység értéke. Egy átlagosan dolgozó tag évi jövedelme pedig 13 330 Ft volt a „közösből". Ehhez jött még a háztáji jövedelme és a szociális juttatás, valamint a földjáradék. A földjáradék aranykoronánként 20 forint volt, átlagosan egy kat. holdért 215 forint járadékot fizettek. Ezt a zárszámadó közgyűlést abból a szempontból is jó megemlítenünk, mert szép példája volt annak, hogy a zárszámadó közgyűlésen jelen voltak azok az egyéni parasztok is, akik előzőleg már a termelőszövetkezetbe felvételüket kérték. Egyúttal a közgyűlés a felvételi kérelmeket is megtárgyalta. A kötegyáni Vörös Csillag Termelőszövetkezet ezen zárszámadó közgyűlésén 283 felvételi kérelemről döntöttek. Kevés kivétellel minden egyes felvételt kérő egyéni gazda is jelen volt. A felvételüket kérő egyéni gazdák összesen 2600 hold földet vittek be a szövetkezetbe. A munkaeredmények elbírálása a termelőszövetkezetek munkaszervezeti egységeiként, azaz brigádokként történt. 1959-ben a kötegyáni Vörös Csillag Termelőszövetkezetben még csak hét brigád működött mindössze. A tagok brigádokba való szervezése később lett általánossá.

,,:

! Az alakulás tényét általában nagyon hangsúlyozták a termelőszövetkezetek. A fiatal szövetkezetek is szívesen állítottak különböző emlékeket alakulásuknak, korai történetüknek. így például az 1949-ben létesült sarkadi Dózsa Termelőszövetkezet is. Itt az a 33 család, amely 400 kat. holdon szövetkezeti gazdálkodásba kezdett, gondolt a jövővel és a magtárépület falán bronztáblát helyezett el ebből az alkalomból.

5

4 A termelőszövetkezetek életét azonban nem a kiemelkedő alkalmak, hanem a termelés k'ell, hogy jellemezze. Tagadhatatlan, hogy mint kevéssé ismert, új úton a járás, ez sem ment könnyen. Különösen sok baj és nehézség jelentkezett a termelőszövetkezeti mozgalom első korszakában. Az akkori szervezési hibák erősen kihatottak a termelésre, de önmagában a termelésben is voltak hiányosságok. Legnagyobb baj abból származott, hogy a tagok nem érezték magukénak a termelőszövetkezeteket és ennek megfelelően nem is dolgoztak benne megfelelő módon. Nagyon sokan otthagyták a földet és ha csak lehetőség kínálkozott, elhagyták a falut is. De ha odahaza is maradtak, igyekeztek más munkákkal jövedelemre szert tenni, megélhetésüket biztosítani. Minthogy nem alakult ki még a közösségi embertípus, a munkához való új viszony, de hiányzott a nagyüzemi gazdálkodás ismerete, gyakorlata is, azonkívül nagyon is erősen hatottak azok a szubjektív tényezők, amelyek a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatosan parasztságunkban érvényesültek. Sajnos, " csak nagyon kevesekről lehetett elmondani azt, amit a riporter az okányi Dózsa Termelőszövetkezetről címnek választott, „Közös akarattal, a méhek szorgalmával !"

55 Nagyon sok esetben hiányzott az akarat, méginkább a közös akarat és a szorgalommal is nagyon nagy bajok voltak. A legnagyobb dologidőben, bizonyos halaszthatatlan munkák elvégzésére nagy szervező munkával össze-összeíogták ugyan a termelőszövetkezeti csoportok, szövetkezetek tagságát, ez azonban nem volt általános. Mint ahogy egyedi jelenségnek kell felfognunk azt is, hogy 1956. május 6-án vasárnap „csaknem háromszázan dolgoztak a sarkadi Új Barázda Termelőszövetkezeti Csoport földjein.

6

6 52 Békés megyei Népújság 1960. jan. 31. Ary (Róza). 53 Uo. 1960. jan. 28. 54 Pallag János -. Riporterszemmel a sarkadi Dózsa Tsz-ben. Békés megyei Népújság 1957. júl. 28. 55. 19 megye 19 termelőszövetkezet. Bp. 1960. 99-104. 56. Viharsarok Népe 1956. máj. 8. 11* 163