Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

RÉGÉSZÉT, ÓKORTUDOMÁNY - ARCHEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Módy György-Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972-1975)

Az északi torony alapjai, 1972 elhelyezett téglákat raktak. A megtalált két északi pillér azonban különböző formát mutatott. A feltárt torony maradványához közelebb eső északnyugati pillér alul nyolcszögletes, felül pedig kör alaprajzú volt. A szentélyhez közel esőt viszont íves idomtéglákból rakták - kő alapra -, s az egykor négykaréjos volt. A feltáráskor már csak a déli és a nyugati karéj részletét találtuk meg, amelyek alapján kiszerkeszthettük annak teljes keresztmetszetét. Az északkeleti pillérnek megfelelő délkeleti pillér helyén ásott kutatógödörben egy 110 cm széles téglafalat találtunk, amelyet e helyen északi irányba megszélesítettek. E szélesítésnél követ használtak fel az építkezéshez. Ez a szélesítés véleményünk szerint az ott emelt pillér alapozásaként épült. Hasonló megoldással találkoztunk a déli középső pillér maradványainak keresésére ásott kutatógödörben is. Ezeknek a megfigyeléseknek alapján mondhatjuk, hogy a templomot egykor három-három pillér osztotta három hajóra. Az előkerült piilérmaradványok, s az álló déli torony faoszlopainak vizsgálatából azt a következtetést vontuk le, hogy a kelet felé eső két-két pillér a padlószinttől kezdődően négykaréjos volt. A két nyugati pillér viszont a padló felett nyolcszögletű, feljebb kör keresztmetszetű, s csak a felett, a déli torony kelet felé néző faloszlopának lábazatáról leolvasható magasságban vált négykaréjossá/'

1 E következtetés alapján végeztük el a nyugati, illetve az északkeleti pillér helyreállítását. 34 Bár a déli tornyot többször is javították, helyenként kiegészítették - a faloszlop lábazatán is mutatkoznak javítások - a lábazat magasságát, illetve a faloszlop hengeres részének indítását hitelesnek fogadhatjuk el a nyugati pillérláb megfelelő részleteinek figyelembe vételével. 84