Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

RÉGÉSZÉT, ÓKORTUDOMÁNY - ARCHEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Módy György-Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972-1975)

1940. évi fénykép ugyanitt egy neolitikus telep maradványait. A tényleges régészeti kutatás a templomot körülvevő belső ,,nem egészen szabályos, négyszögű, kívül árokkal ellátott sánc" vizsgálatára korlátozódott. Az ásatási jelentés szerint ezt a sáncot és árkot nyugati, déli és északi oldalain átvágták és ezekről metszetrajzokat készítettek. Ezek azonban nem találhatók sem a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában, sem a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A kutatók szerint a sánc az agyagos talaj felhasználásával készült a keleti oldalon úgy, hogy csak levágták a természetes lejtőt, a többi oldalon pedig az árokból kitermelt földből döngölték fel. Az árokkal övezett sánc készítése az ásatok szerint időben megelőzte a templom építését, s esetleg honfoglaláskori. Az ásatási dokumentáció hiányában viszont nem értékelhetjük a jelentésnek azt a részét sem, hogy egy női sírt a sánc készítésével vágtak át és hogy a kutatóárkoknak a ,,sáncon" belüli területre eső részében ,,két középkori törmelékréteg" mutatkozott. Ugyancsak ellentmondásos a sánc honfoglaláskori építésével írottakkal az a megjegyzés, hogy a két réteg szintje alatt ,,középkori téglasírt" találtak. A kutatók úgy vélik, hogy a belső - elsősorban északon és délen mesterségesen kialakított - ,,négyszögű sáncolaton kívül nagy területet egy másik sáncszerű70