Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
RÉGÉSZÉT, ÓKORTUDOMÁNY - ARCHEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Módy György-Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972-1975)
A harmincas évek közepére a Csonkatorony cserép tetőzete szinte teljesen elpusztult. Tardy György hiába kérte a főispánt a 350 pengőbe kerülő munka elvégeztetésére és sajnálatosan a Műemlékek Országos Bizottsága sem válaszolt a levelére." Herpály és a templomrom történetének kutatása is abbamaradt Zoltai kéziratban maradt tanulmányával. Vizsgált kérdésünkkel kapcsolatban viszont említésre méltó, hogy 1930 őszén a monostorpályi református templom kertjében az északi fal mellett Sőregi János feltárta egy nyugati toronypáros, három hajós templomnak a maradványait: az északi torony, az északi főfal, a félköríves záródású északi mellékszentély és a félköríves záródású főszentély, az északi főfal keleti részéhez illeszkedő sekrestye, valamint a déli torony északnyugati sarkának az alapfalait. A XVIII. század első felében épült református templom a déli mellékhajóra és a déli toronyra épült rá. 2 3 A feltárt alapfalak téglái, a templom szerkezete és mérete egyaránt arra mutat, hogy ez nem egy falusi egyház volt, hanem minden valószínűség szerint az írott forrásokból korábban jól ismert, az Ákos-nem által a XII. században alapított nemzetségi monostor, a nyírpályi premontrei prépostság temploma. így a nyírpályi-herpályi monostorra vonatkozó adatok, illetve a herpályi rom összekapcsolása valóban véglegesen kiiktatható a kutatásból. A herpályi templomról, Herpály faluról a Berettyóújfaluval is foglalkozó kiadványok az 1930-as és 40-es években - köztük Bihar vármegye új monográfiája - lényegében a közismert és sokszor téves adatokat, véleményeket és a szájhagyományt idézték, kivonatolták. Jellemző, hogy az 1902 1903. évi ásatás eredményeit ismertető Némethy Gyula-féle beszámolót sem ismerték a szerzők. "' A Csonkatorony tetőzete tovább pusztult, a műemlék állaga tovább romlott, amit mutat egy helyi fényképész 1940-ben készült felvétele. Herpályról és a körülötte a XIII. század végére kialakult kis uradalomról az első rövid, de az okleveles forrásokra és a korábbi irodalomra épített összefoglalást Jakó Zsigmond adta 1940-ben megjelent, a török pusztítás előtti Bihar megye településtörténetét tárgyaló nagy jelentőségű könyvében. Jakó szerint a herpályi uradalom megteremtője esetleg éppen az a Miklós bán, akinek a kezén volt a XIII. század végén Herpály és Újfalu is. A herpályi templomrommal kapcsolatban körültekintően és óvatosan így nyilatkozik: ,,Nagyon valószínű, hogy a templom a falut és az uradalmat bíró nemzetség monostorához tartozott... A monostor az alapító nemzetséggel együtt korán elpusztult, de az egykori összetartozás emlékeként továbbra is Herpály maradt a központ." 2' A Csonkatorony a II. világháború eseményei során 1944 őszén rendkívül 22 Sőregi i. m. (kézirat) 79-80. - Reszeghy 1934 őszén kutatott a herpályi templomdombon. A rendelkezésünkre álló adatokból nem tűnik ki pontosan, hogy a falmaradványokat hol hozta újból napvilágra. A hajó belsejében és a szentélyeknél mindenesetre nem találtuk meg az ö bolygatásainak nyomát. - Reszeghy a Csonkatorony környékén már 1932-ben végzett felszíni gyűjtést. Ebből ajándékozott a Déri Múzeumnak hét darab Árpád-kori edénytöredéket is, melyek között egészen korai párhuzamos vonal- és hullámvonalköteges díszítésű darabok is vannak. DM Rég. Gyűjt. Ltsz. IV. 1932. 68. 23 Sőregi János: Középkori templom alapjának feltárása a biharmegyei Monostorospályiban. Jelentés DM 1930. évi. (Debrecen, 1931) 80-83. 24 Tardy György i. m. - Bihar-vármegye. Magyar Városok és Vármegyék Monográfiája XXV. (Szerk. Nadányi Zoltán, Budapest, 1938) - Dr. Kiss Sándor: Berettyóújfalu és környéke. Magyar Útikönyvek 2. szám. (Budapest, 1940). 25 Jakó i. m. 73-75. és 258-59. - A herpályi uradalomhoz tartoztak a tatárjárás korában Anda(háza), Újfalu, Szentkozmadamján, Kengyel és Szentdemeter falvak. 68
