Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

RÉGÉSZÉT, ÓKORTUDOMÁNY - ARCHEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Módy György-Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972-1975)

rontották le, nem tudjuk, - állítólag a nép rontotta le, mivel sok panasza volt a kolostor lakói ellen."

1

1 A Csonkatorony az 1880-as években tovább omlott, pusztult, annak ellenére, hogy Bunyitay a tudományos körök, K. Nagy pedig a helyi olvasóközönség figyelmét újra ráirányították. A Debreceni Ellenőr c. újság 1888. július 24-i számában meg is jelent a hírek között egy névjelzés nélküli rövid közlemény „Pusztuló műemlék" címen. Ebből nemcsak az tűnik ki, hogy a torony már veszélyeztetett állapotba került, hanem az is, hogy Tardy Sándor erre felhívta az illetékesek figyelmét. Lefényképeztette a Csonkatornyot és egy-egy másolatot küldött a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Biharvármegyei Régészeti és Történelmi Egyletnek, a debreceni Ref. Kollégium múzeumának, Römer Flórisnak és br. Dőry József főispánnak.

I

J Sajnos e fényképek ugyanúgy nem állhattak a kutatás rendelkezésére, mint a felbecsülhetetlen értékű 1854. évi akvarell és a Storno-féle rajz. A Csonkatorony és a templomdomb múlt század végi állapotát viszont jól mutatja Kimnach László feltehetően 1890-ben készült rajza. Ezen északnyugati irányból látjuk a romot, a domb körül szépen látszik a mély, legalább négy méter széles, vízzel teli árok.

1,

5 A műit század végén már olyan rossz állapotba jutott a Csonkatorony, hogy a falak biztosító munkáinak ügye 1897-ben az Országos Műemléki Bizottsághoz került. Két év múlva Berettyóújfalu község elöljárósága Tardy Sándor indítványára ,,ásatás" megkezdését határozta el. A Debreczeni Ellenőr 1899. október 3-i számában megjelent „Árpád-kori torony Biharvármegyében" című hírből megtudjuk, hogy ,,Az ásását megkezdték s már eddig is több értékes tárgyat találtak. Így reá akadtak egy várépület romjaira, ami azt is mutatja, hogy azon a helyen, a Csonkatoronyhoz egészen hasonló épület volt."

y' A herpályi csonkatorony. Kimnach rajza 11 K. Nagy Sándor-. Bihar-ország. Útirajzok. I—

III. Második javított és bővített kiadás. (Nagyvárad, 1884) I. 22-24. - K. Nagy ismerte és használta Bunyitay művét könyvének 1883-ban történt első kiadásához is. 12 Debreczeni Ellenőr 1888. VII. 24. 3. 13 Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben. VII. Magyarország II. kötete. (Budapest, 1891) 397. 14 Debreczeni Ellenőr 1899. X. 3. 5. 57