Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - KUNSTGESCHICHTE - Sz. Kürti Katalin: Bényi Árpád művészete

magyar dallam ódájával, diszharmónián át megvalósuló harmónia érzéssel zárjon. 1974 őszén, lengyelországi tanulmányútja idején készült tájképei (pl. „Kazimierz a Visztulánál") hasonlóan lendületes, drámai alkotások. Csatornát, hodályt, házakat megjelenítő tájképein a szerkezetesség és foltszerűség, a tektonikusabb és oldott felfogás egysége jelentkezik. Gyakran festi az átalakuló vidéket, az ember és a technika segítségével formálódó bihari világot. 1966-ban ezt írta róla Szij Rezső"

!: ,,mondanivaló ja elkerüli a közösségi régiókat". Mai képeire azt mondhatjuk: erejéhez mérten érinti a festészete a közösségi régiókat. Ezt konkrétan 4 részes „Árvíz", („Ár ellen", „Küzdelem") sorozatára, a falu elnéptelenedésének, lakói elöregedésének problémáit tárgyaló műveire (,,Elhagyott ház", ,,A lét peremén") vonatkoztatjuk. Nem optimista képek ezek: bemutatják a gondokat, a múlt ittmaradt, haladást gátló relikviáit, a szétszórt tanyavilág, a falusi életforma szellemi és tárgyi maradványait. Ezek azonban a valóságunk szerves részei. Ennek festői megjelenítése megőrzés, de egyben a valóság megváltoztatására tett törekvés is. Bényire is illő Csoóri Sándor költői jellemzése: ,,. . . a megőrzés festője . . . azok jelenlétét égeti belénk, akik szinte személytelenül, hivalkodás nélkül segítenek fenntartani ezt a mai világot is: kétkezi emberekét, magukat megtartókét. Hozzájuk és környezetükhöz kötődő hűsége így nemcsak érzelmi viszonyt fejez ki, hanem eszmét is. Azt, hogy a világot a széteséstől megőrizni semmivel sem korszerűtlenebb feladat, mint a szétesést korszerűen ábrázolni".

1'' Bényi Árpád magatartása az alföldi festőkkel rokon. Művészete elkötelezett, az alföldi, a bihari táj- és ember szeretete adja festészetének azt a meg-megújuló hitet, kimeríthetetlen forrást, amelyből továbbfejlődhet. 23 Megjelent írása az Alföld 1966. 1. számában. 24 Elhangzott Németh József egyéni kiállításának megnyitóján, 1967-ben, az Ernst Múzeumban. Megjelent Csoóri Sándor: Faltól falig c. kötetében (Bp., 1969), valamint Bánszky Pál Németh-monográfiájában Bp., 1974). "327