Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Sándor Mihályné: Egy régi berettyóújfalusi ház történetéről

A bútorzat szekrényekkel gazdagodik, a székek száma 4-6-ra nő. Az írni-olvasni tudást a mestergerendán tartott Biblia, Zsoltár, Kalendárium és tintatartó jelezte.'

1 Az utolsó 5-6 év alatt ezeknek az épületeknek is nagyrésze eltűnt, s velük együtt a népi építészet, népi lakáskultúra, oly sok egyéni ízzel gazdagított, életmódhoz szabott, a természeti környezethez alkalmazkodó fehérfalú ház is. A múlttól való szabadulás óhaja, a hagyományok elfelejtése, a városhoz való hasonulás vágyának beteljesülése a sok egyforma, sátortetős, redőnyös, vörösre festett házat eredményezte. Színesre festett betonoszlopos vaskerítések ezek kiegészítői. A lakásban a modern bútor, villany, gáztűzhely, rádió televízió, hűtőszekrény mutatja a technika vívmányaival való élnitudást, az életmód korszerűségét. A régi Civitas, Communitas Republica után s a „szegény, nyomorult város"-ból,

5 igazi, állandóan fejlődő, iparosodó, városiasodó településsé vált. Kívánjuk, hogy járjon a fejlődés, előrehaladás útján, de őrizze meg történelmi emlékeit s azokat a haladó hagyományokat, amelyek megszépítik, gazdagítják jövendő életét. 1. kép 4 A sárréti házak építési módjával foglalkozik Nadányi Zoltán szerk. Biharvármegye monográfiája is. (Budapest, 1938). 5 Osváth Pál: Bihar megye sárréti járás leírása c. mű (Nagyvárad, 1875) idézi a mezőváros jegyzőkönyvéből. 282