Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Molnár Gyula: Egy észak-bihari falu hagyományos juhtartása

11. Pünkösdi Gábor 12. Biró Gyula 13. Katona Imre 14. Molnár Józsefné akik az akkori jelen Gazdasági Viszonyokhoz egyenlő jogosok. I.ször az össze jövetel előtti vagyonhoz 2.szor, akét gazdaság által összetett egyenlő részbeni vagyonhoz egyenlő jogosok, az 1911.dik évről maratt tiszta vagyon 35 k: 33 fl és jószág 7 darab amely 7 dr jószág fellett becsülve 86 koronára pénz értékben. Kis Károly öreg gazda azon 7 dr jószághoz ismét vett 1 darab Bárányt amely maratt 35 kr 33 fillérből 11 koronáért. Olá Mihály vót ör gazdának a jószág felbecslési pótlékban 8 koronát. A juhász fogadáson 19 és 1 2 liter bor 12 üveg zóda víz felerészbeni árába 9 és fél liter és V

4, 4 korona 28 flér, 6 üveg zóda víz 36 filér így a fent 35 kr és 33 fillérből maratt 1911 dik évről 11 kr 69 fl. Ezen összeg osztóra megyen ezen összegből jut jelen 14 gazdának személyenként 83 fillér. Olá Mihály komám Gazdasága szintén bejött 7 darab jószággal, mely felbecsültetett 94 koronára. Olá komám szintén vett 1 dr bárányt a saját gazdasága péntztárából 11 koronáért és a fenti 19 és 1 2 liter bor és a 12 üveg víz felerészben fizette a bort 22 krjával, így lett 1912 dik évre gazdaságunknak= 16 dr nagy jószága. Az Olá komám Gazdaságai nevei Olá Mihály Dienes Károly Füzesi Ferencz b Fehér Lajos Aran Gábor Szombati Lajos Molnár Sándor Füzesi János Seres Lajos Szilágyi Gábor Szabó Sándor Pál József Nagy István Mind egyenlő jogosak vagyunk az 1912 dik évi kezdődő úly összetett Vagyonhoz =szintén a jószág Mely gazdaságét kepezi egyenlő kitartásához. Konyár 1912 tő Január hó 24 én. Jegyezte vót Öreggazda Kis Károly mk Összesen 27 gazda van." Minden alakuló közgyűlésnek elsőrendű tennivalói közé tartozott a gazdaság alapszabályának jegyzőkönyvbe vétele. Mivel a gazdák nem azonos birtokkategóriákkal rendelkeztek, az alapszabályban kimondták, hogy a gazdaságon belül jogegyenlőség van. Ehhez kell alkalmazkodnia mind a gazdáknak, mind a juhászoknak és kivételezni senkivel sem szabad. Az alapszabály határozta meg a juhászok fizetését és kötelezettségeit. Az alábbi szabályzat 1929-ből való: „1929 Mihálynaptól 1930 Mihálynapig sz 1930. szept.29-ig. Mi alól írott juh tartó gazdák meg fogadtuk és tartozunk az élő juhainkat gondviselés végett elébe hajtani és kötelezzük magunkat, hogy bért négy egyenlő részben meg fizetjük, minden fertály év első 8 azaz nyolc nap alatt,okt.5-jan-5. Api és Július hónak mindig 8-9-ére,a mely gazda ennek ellenében ellőre kiadja büntetést érdemel a gazdaságtól csak olyan esetben nem, ha tudatva van a gazdasággal, vagy az öreg gazdával különös esetben és a pénzt két részletben még pedig Okt. hó 15-ig felét és a másik felét pedig gyapjú mázsáláskor és ha a bárányt valamely gazda eladná nem tartizik érte a pásztornak fizetni, csak azon esetben, ha mar legelőn volt előtte és ha a pásztor a fiksz vagy összes búza bérét megkapta bár mennyi is légyen az 10-12 mm, továbbá szót nem emelhet, mert a járondóságát megkapta és azon esetben, ha a nyájban hozzánk 213