Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Molnár Gyula: Egy észak-bihari falu hagyományos juhtartása
mint a vőíi a lakodalomba, úgy hívta a kisgazda a gazdákat. 4. A juhtorban, másnéven jubálbari a juhász megnyúzta a birkát, de az összedarabolásban, tűzrevaló elkészítésében a kisgazdasegített. 5. A jutorban a kisgazda szolgálta fel a pörgöltöt, vitte órosokban a bort. Verset nem mondott, de előtte illendően jó étvágyat kívánt, utána pedig egészségükre kívánta. 6. Az összehordott edényt, lócákat hazaszállította, a házat segített rendbetenni. 7. Gépelés után a kisgazda feljárta a gazdaságot, hogy ki hány rudas szalmát uigyik a hodályba, vagy alomnak, vagy a tetőre. A kisgazdát az öreggazdával együtt választották, ugyancsak 3 évre, de megbízatását ineghosszabbíthatták. Fizetése 4-6 darab juh szabadtartása volt. Az ellenőrök általában ketten voltak minden gazdaságban. A tiszteletbeli megbízatásukkal nem járt szabadtartás, vagy fizetés. Tennivalójuk az év végi elszámolás ulán a gazdatársak jóváhagyása után a főkönyv lezárása, aláírása volt. A főgazdák nagyon vigyáztak arra, hogy számadásuk rendben legyen. 4. A gazdaságok ügyvitele, gazdálkodása A gazdasági év minden fontosabb eseményét, kiadásait, bevételeit s általában a gazdaságot érintő ügyeket a főkönyvbe jegyezték be. így a főkönyvek nemcsak helyi vonatkozásban érdekesek, hanem adatközléseikben érdekes hagyományokat, gazdasági adatokat őriznek. Konyárról két gazdakönyv ismeretes. 2 1 Az egyik 1909-től 1950-ig, a másik 1928-tól 1942-ig tartalmaz feljegyzéseket. Sajnos, az utóbbi meglehetősen rongált, hiányos állapotban van. Az első gazdakönyv fedelének belső lapján ez áll: „Ezen könyv vétetett 1909 dik evben Vette Kis Károly, a szigeti nyáj gazdaság öreg gazdája, ára vólt 60 fillér." Majd így következik a gazdaság akkori életéről szóló feljegyzés: „Gazdasági fő Törzs könyv. Kezdetét vette az 1909 dik évben. A szigeti nyáj beli gazdaság jószág létszám túl elszaporodott, 1908 dik év őszén két nyájban alakult át, a Szűcs Ferencz, öreg Gazda idejében, Miután a gazdaságnak tekintéjes pénzbeli és jószáglétszám s Más féle vagyona vólt, ezen gazdaság a maga kebeléből kinevezett három tagból álló bizottságot: N. V. sz. (névszerint) Dienes Ferencz, Bazsa Ferencz, Kis Károly agazdaság vagyona felosztására. Agazdaságnak pénzvagyona volt 168 kr 72 fillér. Ezen gazdaságnak jutott 2 harmada 112 kr 48 fl a másik gazdaságnak I harmada 56 kr 24. jószág volt 21 dr Nekünk jutott 14 dr, a másik gazdaságnak jutott 07 dr karám volt 4 dr. Nekünk jött 02 dr, nekik 2 tő. Rekesztő vólt 5 dr. Nekünk jött 3 dr nekik 2 tő úsztatáshoz való deszka jött 12 dr czölöp 5 dr. a gazdaságnak maratt az 1909 év^ bői jószág 12 darab." Általános gyakorlat volt az ilyen megosztás, ha túl nagy lett a gazdaság, vagy két gazdaság egyesült, ha anyagilag rosszul állt, vagy kicsi volt a jószágállománya. A szétváló gazdaságnak csak egy épülete volt, a taggyűlés döntött annak sorsáról, hogy szétszedve a darabjait felezik-e, vagy az ottmaradó gazdaság megváltja a távozó részét. A szétválás után újra felfektették a névsort és számbavették a gazdaságnak átadott belépési jószágokat. így történt ez a fenti esetben is. (A gazdakönyvben szereplő 02, 03 stb. számok mindig egészet, 2, 3, 4 stb. jelentenek, itt betűszerinti másolatban a főgazda sajátságos helyesírási módját mutatja.) 21 A konyári gazdasági főkönyvet a KLTE Néprajzi Intézete adattárába letétbe helyeztem. 14* 211
