Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
élik klubjaikban a saját, a régi olvasókörökhöz hasonló közösségi kultúréletüket. Sarkad, a járási székhely van a legjobban ellátva ezen a téren is. A Haladás Termelőszövetkezetnek a Kossuth utcán van a klubja. Két helyiségből áll (4X6 m és 8X10 m nagyságúak), asztalok, székek, padok vannak benne. Felszereléséhez tartozik egy rádió és egy televízió készülék, valamint 3 sakk-készlet. A klubba 2 napilap ( Népszabadság, Békés megyei Népújság) jár. Ugyanez a helyzet a Kossuth Termelőszövetkezet Szalontai utcai klubjával is. Ez is két helyiségből áll, a Haladásával azonos méretben, a felszerelése is ugyanaz. A Dózsa Termelőszövetkezet Zsaróinagy utcai klubjában ugyancsak azonosak a körülmények. A Lenin Termelőszövetkezet Gyulai úti klubjának lemezjátszója is van. Minden klubnak gondnoka van, aki az épület rendbentartásáért, télen fűtéséért munkaegység-jóváírást kap. A sarkadi termelőszövetkezeti klubokból teljességgel hiányzik a biliárd, pedig általánosan igénylik őket. Hasonlóan nincsen kuglipálya sem, pedig ezt is sokan keresik, hiányolják. A járás községeiben szegényesebb a helyzet. Sarkadkeresztúron két termelőszövetkezeti klub van. A sarkadi Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek itt is van egy klubja, minthogy területe egészen a falu alá nyúlik, és sok sarkadkeresztúri tagja van. Az itteni klubja is két helyiséges, televíziója és biliárdja van. Az Egyetértés Termelőszövetkezet klubja a legfelszereltebbek közé tartozik. Két helyiségében televízión kívül rádiója, ping-pong felszerelése is van. Míg az eddig ismertetett termelőszövetkezeti kluboknak vezetői, gondnokai voltak, addig már sem ennek, sem a következőknek nincsenek. Ez aztán meg is látszik rajtuk, voltaképpen nem is fejtenek ki semmiféle tevékenységet. Mezőgyánban a Magyar-Bolgár Barátsági Termelőszövetkezet klubjában dominó is van a lemezjátszó, televízió, a sakk és a rádió mellett. Hivatását még leginkább betölti a Zsadány-bölcsi pusztai Búzakalász Termelőszövetkezeti klub. Ez is két helyiségből áll, és eléggé jól felszerelt. A puszta (termelőszövetkezeti major, üzemegység) lakosságának egyetlen közösségi intézménye. A klubok - pedig ez is egyik céljuk volt - nem tudták összefogni a szövetkezet ifjúságát, nem tudtak olyan művelődési, szórakozási körülményeket teremteni számukra, hogy vonzóvá tegyék a szövetkezetben, a faluban maradást. A termelőszövetkezeti klubok a községi (területi) kultúrotthonokkal együttesen lehettek volna hivatva a járás új élete új alkalmait kialakítani, felvirágoztatni. Az egyre halványuló naptári ünnepeket nekik kellett volna más alkalmakkal pótolni, vagy a meglevőket új tartalommal megtölteni. Ezekben a klubokban, kultúrotthonokban kellett volna kialakítani az újfajta családi ünepeket és ápolni a szövetkezet hagyományait. Ezzel szemben tevékenységük igen szűk körre korlátozódott. Az évenként megrendezett 1-2 bál mellett a zárszámadó közgyűlés és az azt követő közös vacsora lebonyolításán kívül tevékenységük csak a tanyázás, a beszélgetés szintjén maradt. A szövetkezeti klubok különben bármennyire egy-egy termelőszövetkezet irányítása alatt is álltak, a valóságban inkább területi intézmények voltak, amennyiben nem egy-egy termelőszövetkezet tagsága látogatja őket, hanem inkább a környék lakossága. A televízió átmeneti fellendülést hozott ugyan a klubok, kultúrotthonok életébe, de az egyéni televíziók erőteljes szaporodása már most is érezteti negatív hatását. Különösen a kezdeti időszakban, a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása és megerősödése idején - amikor a kultúrotthonokra, klubokra leginkább szükség lett volna - igen hátrányos volt, hogy számos esetben ezeket a helyiségeket raktárhiány miatt terménytárolásra használták. A negatív tényezők ellenére is néhány izmosodó új szokásról is beszámolhatunk. Ezek némelyike szervezethez, intézményhez kötött, mint például a geszti általános iskola kezdeményezte ifjúsági országjáró kirándulás. 1955-ben a geszti általános iskola tanulói saját keresetükből (két mesejátékot adtak elő a kultúrotthonban a helybelieknek és két ízben a szomszédos községben, Zsadányban és Mezőgyánban) útrakeltek és meglátogatták Budapestet, felkeresték a Balatont. 14 5 Azóta az effajta kirándulások rendszeressé váltak és a geszti kezdeményezés után a járás más iskolái145 Viharsarok Népe 1955. máj. 15. 196
