Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
terjed és csak szórványosan, elszigetelt jelenségként, a termelőszövetkezeti tagok, gépállomási dolgozók között. A teherhordásra, közlekedésre igazán érvényes vegyes társadalmi képből eredő idevonatkozó következtetés: vegyes a teherhordás, a közlekedés jelenlegi képe. Ha egyes ősi teherhordási, közlekedési formák, eszközök háttérbe is szorultak, egészen nem pusztultak ki. A házkörüli életben, a háztáji gazdaságban számos ősi, hagyományos közlekedési, teherhordási eszköz, mód továbbra is él, használatos, sőt az állatok igázásának csökkenése következtében még terjed is, mint például a tragacs használata. Átmeneti teherhordási formaként tárgyalhatjuk azt, amikor a taposó kerékpár vázán szállítanak terhet, leginkább zsákban valamilyen terményt. Terjedőfélben vannak bizonyos kiskocsik is, amiken asszonyok, gyerekek húzzák el az őrletni valót a darálókba, húzzák haza a közkutakról a vizet; egyszerre több kannával, edénynyel is. A legjelentősebb változások művelődési téren történtek. Azért ítéljük ezeket legjelentősebbeknek, mert számtalan visszahatásukban az eddig ismertetett változások, a fejlődés kiindulópontjai, leglényegesebb tényezői voltak. Soha eddig még népünk történetében nem volt olyan nagy szerepe az iskolázásnak, az iskolánkívüli művelődésnek, mint a felszabadulás után, napjainkban. Az elért fejlődés megfelelő műmeltségbeli alapok nélkül el sem képzelhető, minden további haladás is csak az általános műveltségi szint emelésétől, s különböző szakoktatási eredmények konkretizálásától várható. A művelődésnek népünk mai életében betöltött rendkívül nagy szerepére elsőnek Ortutay Gyula hívta fel a figyelmet: Az iskolai nevelés szerepe parasztságunk kultúrájában 1"' c. tanulmányában. Holtmann Tamás pedig megállapította, hogy az életmód a kultúra függvénye, a kettő kölcsönösen előfeltétele egymásnak. 11 , A lét milyenségétől függ a tudat alakulása. A kulturált lét művelt, hatóképes tudatot formál. Ebben az összefüggésben vizsgálva, rendkívül jelentős a sarkadi járás életében az általános iskola létrehozása. De még inkább az iskoláztatás társadalmi lehetőségének mindinkább való biztosítása; összefogás a lemorzsolódás ellen. Az iskola munkáját minden szerv igyekszik elősegíteni, az iskoláztatás széles körű társadalmi üggyé vált. Ez abban is megmutatkozott, hogy a szűk, sok esetben nem megfelelő iskolaépületek helyett jobb épületeket juttatnak az iskoláknak, illetőleg egy egész sereg uj iskolát építettek. A sok iskola, vagy legalább is tanteremépítés közül néhány figyelmet keltett a használatbavétellel kapcsolatos ünnepség vagy egyéb körülmény miatt. így nagy, szinte az egész falut vendégül látó ebéd keretében avatták fel az új iskolát 1959. augusztus 23-án Biharugrán. 1 1® Ezt megelőzően Sarkadkeresztúron volt nagy ünnepség az új iskola felavatásánál. Itt az iskolához nevelői lakást is építettek, az iskola átadása után kevéssel a község új óvodája is elkészült. 11 0 Hogy mennyire az érdeklődés középpontjába került az iskola a sarkadi járásban is, azt az is mutatja, ^ hogy a zsadányi iskola kétszázéves fennállását milyen nagyszabású, az egész községet, sőt járást megmozgató megemlékezéssel ünnepelték meg 1957. június 23-án. 120 Természetesen nehézségek is voltak, akadtak. Az anyagi természetűeken mindenben igyekezett segíteni a helyi pártszervezet, a tanács, a felsőbb szervek és nem utolsósorban a szülői munkaközösség, amely sok esetben közös munkával teremtett lehetőséget az oktatás számára. Az anyagi természetű bajok-gondok között külön fejezet illeti meg területünk tanyasi iskoláit, ahol a szükséges feltételek sokkal kevésbé voltak meg, mint a falvakban. Nemcsak az osztatlan oktatás okozott gondot, eredményezett alacsonyabb szintű tájékozottságot, hanem az épületek hiánya is. Bölcsi pusztán például jobb híjján az iskolát egy régi, rozzant kastélyban helyezték el. A majd116 Ortutay i. m. Ethn. LXXIII. évf. (1962) 497-511. 117 Hoffmann Tamás: Az életmód és a kultúra összefüggéséhez. Valóság 1960. 6. 38-45. 118 Békés megyei Népújság 1959. aug. 25. 119 Uo. 1957. szept. 24. 120 Uo. 1957. jún. 22. 189
