Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
ács, asztalos), sőt nem egy helyen a borbély is belépett. Falvainkban az ötvenes években kétféle szolgáltató ipar fejlődött ki. Az egyik fajta a termelőszövetkezeteken belül működött és elsőrendben a termelőszövetkezet munkáit látta el. 1" A másik rész pedig önálló, saját kisipari szövetkezetet alakított és azon belül fejtete ki tevékenységét. Önálló kisipari szövetkezet kevés helyen alakult, mert Sarkad kivételével egyetlen falunkban sem volt ehhez megfelelő számú és fajta iparos. A falvak iparosai vagy a sarkadi szövetkezetbe léptek tehát be, vagy pedig megmaradtak magán kisiparosoknak. A hatvanas évek elején Okányban, Biharugrán vegyesipari szövetkezetek alakultak. Az ezekbe belépőkkel erőteljesen fogyott a járás magánkisiparosainak a száma. A ruházkodás átalakulása következtében nagymértékben fogyott a szabók száma, a csizmadiáké nem kevésbé. Teljesen eltűntek a kereskedelem átszervezése következtében a mészárosok és a hentesek. A kereskedelem a felszabadulás óta eltelt két évtized alatt ugyancsak nagy fejlődésen ment keresztül. A sarkadi járás területén a magánkereskedelem majd teljesen megszűnt. A kereskedelmet a földművesszövetkezetek vették át és tartják a kezükben. Az itteni földművesszövetkezetek erősebbek, szerteágazóbb tevékenységet kifejtők, mint általában másutt. A legerősebb földmúvesszövetkezet Sarkadon létesült, amelyről az első mezőgazdasági termelőszövetkezet létrehozása kapcsán már szóltunk. Kevésbé nagy, de ugyancsak erős, széles körű tevékenységet kifejtő földművesszövetkezetek alakultak még Kötegyánban, Okányban, Biharugrán, Mezőgyánban, Zsadányban is. Az itteni földművesszövetkezetek erősségére jellemző, hogy kizárólagosak, más jellegű kereskedelmi szervezet rajtuk kívül nem ismeretes a járásban. Néhány kiskereskedő megmaradt, főleg piaci árusok (kofák) Sarkadon. Ezek azonban semmiben sem befolyásolják a kifejlett szövetkezeti kereskedelmet. Az ilyetén erősen összpontosított kereskedelemnek megvoltak a maga hátulütői is. A központi áruellátás sok esetben nem törődött a helyi igényekkel, sokszor áruhiány mutatkozott, vagy rosszul végzett munka következtében egész falvak rossz áruhoz jutottak." 2 A földművesszövetkezetek szervezték meg és bonyolították le a felvásárlást is. Egyedül a Terményforgalmi Vállalat volt a vetélytársuk, ez a szemestermény felvásárlását intézte. Mind a földművesszövetkezeti kereskedelem, áruközvetítés, mind pedig a felvásárlás következtében az eladás, a korábbi kereskedelmi formák, jelentősége csökkent. Különösen vonatkozik ez a vásárokra, mert a piacok (egyedüli jelentős piac a sarkadi) esetében más a helyzet. A mindjobban előrehaladó munkamegosztás következtében - legalábbis átmenetileg - egyre nagyobb szükség van a piacokra, hogy a városok, de a falvak mindinkább szaporodó, közvetlenül nem termelő lakosságát ellássák élelmiszerrel. A vásárok jelentőségét nagyban csökkentette az a körülmény, hogy a kirakó részeken a földművesszövetkezetek árultak és ugyanazt az árut kínálták, amit a boltokban mindenütt meg lehetett venni. A vásár keresettsége arra a néhány kisiparosra, vándorkereskedőre korlátozódott, akik a gyá* rak által nem készített, de egyébként igen keresett árucikkekkel jelentek meg a vásárokon. Ezek közül már említettük a fekete, illetőleg sötét színű női ruhaanyagokat. Ezenkívül ilyen, kisiparosoknál kapható árucikk volt az öregek által annyira kedvelt posztócipő, aztán a papucs, valamint néhány használati tárgy, mint például a bicska is. A vásárok állatvásári része, ha terjedelemben és számban csökkentve is, de megtartotta jelentőségét a házkörüli és háztáji gazdaságok miatt. A házilag nevelt jószágok egymásközti, kötetlen árori való adásának-vevésének ma is egyetlen alkalma a vá111 Uo. 1959. szept. 24. 112 A zsadányi sütőüzem rosszul dolgozik, sokszor összeégett és gyenge minőségű kenyeret adnak Zsadány, Geszt és Biharugra lakosságának. Vihararok Népe 1953. szept. 18. - Sarkadon a földmúvesszövetkezet vas- és mezőgazdasági szaküzletet nyitott, de kicsi az árukészlet. Uo. 1954. dec. 28. - A kötegyániak azt kérdezik, hogy miért nem lehet szenet és meszet kapni a helybeli földmúvesszövetkezet tüzéptelepén s miért kell mindezt egyénenként Sarkadról beszerezni? Békés megyei Népújság 1958. nov. 9. 187