Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
Mindezek ellenére egy mozzanat révén meg kell említenünk egy, a faluba viszszahúzó tendenciát is. Az idegenbe szakadt legények első párválasztási kísérleteiket otthon, a faluban teszik meg. Ismert körülmények között, ismert, jó erkölcsű lányokat szeretnének feleségül venni. Furcsa, de így általános, hogy a városok szabadabb, a hagyományos erkölcsi normáknál kötetlenebb életet élő, azokba beilleszkedett lányoktól idegenkednek s csak akkor fordulnak feléjük komoly szándékokkal, amikor otthon, az otthonmaradottak között eredménytelenül tájékozódtak. Ezt a tájékozódást a fiúk igen sok esetben szüleik kívánságára is teszik, akik így is szeretnék biztosítani fiúk otthonmaradását. A szülők otthontartó, visszahívó tendenciájával ellentétben, nagymértékben érvényesül egy ellenkező tendencia. Igen sok szülő egyenesen elküldi a gyermekét a faluból és minden segítséget megad a távozhatásához. A falusi élet nehézségeivel, a mai falusi élet ellentmondásaival példálózik, egyetlen vágya, hogy „urat" neveljen a fiából vagy lányából, és ennek elengedhetetlen feltételének tekinti, hogy elhagyja a falut. Az „úr" fogalma ebben az esetben a független, a pénzben fizetett, a technika vívmányait felhasználó embert fedi. Hogy ez a szemlélet kialakulhatott, abban nagy része van a túlzott központosításnak is. A falvakban semmit sem lehet eldönteni, nem nagykorú, legalább a járás kell hozzá, de valószínűleg az sem elég. Aki valami akar lenni, annak legalább a járási székhelyen kell tehát élnie. Mindezek hatására gyökeresen megváltozott a sarkadi járás falvainak élete. Rutiy Péter Piros Gózról írt nagyszerű riportjában összehasonlítást tett a múlt és a ma Biharugrája között. 1"' Elmondta, hogy Ugra kubikus falu volt. 1945-ben majd mindenki földhöz jutott. 1952-ben hosszas előkészítés után szerveztek ugyan egy termelőszövetkezet, de az 1953-ban feloszlott. Végül is, újabb termelőszövetkezet alakulásával 1960 január 19-én termelőszövetkezeti falu lett a falu. Lakóinak 87%-a egyetlen szövetkezetbe tömörült; 3370 holdon megalakult az Új Élet Termelőszövetkezet. Meglátogatta Rutíy Péter Szabó Pál regényalakját, Piros Gózt (B. Nagy Sándor) is. Bizony ő maga is, meg a felesége is megöregedett, elnyűtt, akár a régi falu. Az új falu másmilyen. A változást az is jelzi, hogy házasságok jönnek létre parasztok és értelmiségiek között. Természetesen nemcsak Ugrán ilyen a helyzet, a változás. Nagyon is általános ez. így van például Balmazújvároson is, másik nagy parasztírónk. Veres Péter falujában. Nádasdi Péter azt mondta Újvárosról és ez a sarkadi járás falvaira is érvényes, hogy a falu „jobb módú" és „szegény" negyede közötti régi, szembeötlő különbség eltűnőben van. A „gazda"-udvarokról már nem járnak ki a szekerek, a sok állatra méretezett istállókban tüzrevaló és lim-lom áll, hiszen a kevés számú háztáji állatnak a kisebb ól, istálló is megfelel, sőt jobb. A kertek viszont megnőttek, a nagy udvarokat felássák és beültetik gyümölcsfákkal. Elől pedig virágoskerteket alakítanak ki. Aki csak teheti, régi, terjedelmes tornácos házát modern sátortetősre alakítja át. Most, hogy földet nem érdemes venni, arra törekszenek, hogy értékes, sokáig tartó téglaházuk legyen. A zsugorgató természetű „régimódi parasztok" így helyezik el a pénzüket. A fiatalabbakat, a mai embereket pedig az igény és persze a divat viszi bele az építkezésbe. 9 7 Mindezek a társadalmi változások Erdei Ferenc szerint a következőkben foglalhatók össze: Legáltalánosabb jelenség az iparosodás-városiasodás, amely három részből tevődik össze. Sokan a városokba, illetőleg a nem mezőgazdasági foglalkozásokba áramlanak. De igen jelentős a mezőgazdaságon belül is az állandó és rendszeres munkát lekötő nagyüzemi, ipari jellegű munka, illetőleg munkahely. Végül az iparosodást-városiasodást szolgálja az a sokrétű város-falu közötti kapcsolat is, amik a munkábajárások, iskolázás, városi beszerzések stb. révén az utóbbi időben igen megszaporodtak. Igen fontos jelenség továbbá a mezőgazdasági népesség rétegződése. A régi, birtoknagyság szerinti rétegződést elsöpörte az idő. Helyette most van kialakulóban a szocialista termelési viszonyok helyi milyenségétől, valamint a szakmai tényezőtől függő új, amelynek kereteit a mezőgazdaságban is növekvő szocialista ter96 Rutíy Péter: Piros Góz. Arcképek és történetek. (Bp, 1962) 27-32. 97 Nádasdi Péter: Szövetkezeti emberek (Bp., 1962) 72. 180
