Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

alatt átlagos keresetük 16-17 000 Ft volt. Ez hihetetlenül vonzó volt a méhkerékiekre nézve és a különben is megunt, igen sok hátránnyal bíró vándorlással felhagytak. 1959 őszén földet kértek az államtól, hogy azon gazdálkodva vándorlásukat megszüntethessék. A Balcescu Termelőszövetkezet 1959 őszén az állami tartalékföldekből jelentős mennyiségű földet kapott és így területe az akkor újonnan belépők földjeivel együtt 6000 holdra nőtt, taglétszáma pedig 730 lett. A méhkerékiek megtalálták a termelőszövetkezetben a számításukat, nem járnak tovább vándormunkásként a különböző gazdaságokba, hanem maradnak a faluban. Gyarapodásuk a falu külső képén is meglátszik, erről azonban később, a következő fejezetben lesz szó. Az átrétegződés teljes felmérése szempontjából nem szabad figyelmen kívül hagyni a termelőszövetkezeten belüli, illetőleg az egyes falvakon belül végbement átrétegződést sem. A megmaradó parasztság sem a régi értelemben vett parasztság ma már, egyrészt, mert a mezőgazdaság nagymértékben gépesített és ezáltal a hagyományos paraszti munkaeszközök és munkamódok kiszorultak a használatból. A mezőgazdaság gépesítése révén a mezőgazdaság is iparszerű szakmunkává vált, illetőleg válik. A mezőgazdaságon belül kialakult egy ipari réteg, a különféle gépkezelők, műhelyekben és brigádokban (például építőbrigád) dolgozók köréből és egy mezőgazdasági értelmiségi réteg, amelyet a termelőszövetkezetek vezetői (vezetőség, elnök, irodisták, brigádvezetők, agronómusok, raktárosok stb) alkotnak. A szakmaként folytatandó mezőgazdasági munkák irányába mutat az a tendencia is, hogy a szoros értelemben vett mezőgazdasági munka is mindinkább szakosodik, ipari jellegűvé válik. Ennek a folyamatnak a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok munkaszervezése is kedvez. A termelőszövetkezeteken belül nemcsak bizonyos üzemegységek alakultak ki, hanem az üzemegységen belül is egy-egy munkaág, munkafázis elvégzésére külön szerveződtek munkacsoportok, brigádok. Termelőszövetkezeti vonatkozásban ilyen nagy, tovább bontott üzemegységek a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kisegítő foglalkozások üzemegységei. A növénytermesztés további megoszlásaként talajművelésről, növényápolásról, valamint betakarításról beszélünk. Az állattenyésztésnél állatgondozás mellett az állat hasznának megfelelően van tejgazdaság, hizlalás; illetőleg az állatfajtáknak megfelelően tehenészet, hizlalda vagy külterjes sertéstartás, azaz csürhe, juhászat, illetve baromfitartás. Mindenfajta állattartásnál külön foglalkozási ágként jelentkezik a szaporítás és vele kapcsolatosan a fiatal állatok gondozása (borjúnevelés, baromfikeltetés, fialtatás). A kisegítő jellegű munkáknál leglényegesebb a teherhordás megszervezése a gazdaság igényeinek megfelelően. A ló vagy kevésbé ökörvonatású járműveket és általában a rájuk épülő munkakört fogatolásnak nevezik, az itt foglalkoztatott emberek neve pedig általánosan hajtó vagy fogatos lett. A lovak, általaban az állatok kiiktatásával igen elterjedt a gépi teherhordás, üzemi nyelven a vontatás. Ez mindenütt vontatókkal történik. A vontatás mellett a legjelentősebb kisegítő termelőszövetkezeti üzemág az építés, az építőmunka, amit ugyancsak brigádszervezetben fejtenek ki (építőbrigádok). Ezekben a brigádokban néhány mesterember mellett (kőműves, ács, asztalos stb.) részt vesznek a nem tanult ipari elemek, termelőszövetkezeti tagok is, például a vályogvetők, tapasztok, kubikosok stb. Az egyes termelőszövetkezetekben működő ipari műhelyek legtöbbje az építő brigádok keretében dolgozik. Legnagyobb önállósága van a kovácsműhelyeknek, amelyek a mezőgazdasági eszközkészítés és -javítás terén is fejtenek ki tevékenységet. A termelőszövetkezet gépesitettségi fokától, illetőleg termelési specializálódásától függően más és más műhelyek is lehetnek nagy jelentőségűek a szövetkezet életében. Mint például a gépjavító-szerelőműhely egy gépekkel jól ellátott szövetkezet esetében, vagy jelentősebb kertészkedés, az itt eléggé elterjedt hajtatásos kertészkedés mellett az asztalosmunka, az asztalosmühely. A legutóbbi öt évben számottevően emelkedett a termelőszövetkezeti öntözéses területek nagysága. Az öntözéses gazdálkodás nagy számú felszerelést kíván. A termelőszövetkezetek ezeket a szerelékeket sajátmaguk készítik és szerelik fel. Az öntözéses gazdálkodásnál nélkülözhetelen szivattyúberendezést, illetve annak motorját is maguk kezelik. A sarkadi járás termelőszövetkezetei közül a legjobb építőbrigádja a sarkadi Lenin és az okányi Alkotmány Termelőszövetkezeteknek van. Kovácsműhelye és darálója pedig a kötegyáni Vörös Csillagnak 171