Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
séggé tette. 4 3 Érdekes megfigyelés volt és az ugraiak összetartozását mutatja, hogy a belépők nem válogattak a termelőszövetkezetekben, nem kötötték ki, hogy melyik tsz-be lépnek be, mintahogy az más esetekben, helyeken általános volt. Az a hangulat alakult ki és ezt hangoztatták faluszerte, hogy ,,ne aprózzák szét a területet, egy vagy két termelőszövetkezet legyen az egész falu". Legtöbben azonban csak egyetlen termelőszövetkezet létesítését kívánták. Az úgynevezett „kulcsembernek" nem feltétlenül kellett földdel rendelkeznie, középparasztnak lennie. Beregszászi László kötegyáni gazda például, akinek a belépésére fölfigyeltek Kötegyánban, szegényparaszt volt. Húsz évig cselédeskedett, majd pedig kubikolt. Minden munkát megragadott, hogy előrehaladjon, érvényesüljön. Kötegyánból Elekre járt kukoricát törni, szárat vágni. Világlátott, tapasztalt ember volt, ezen a réven szerzett tekintélyt magának a faluban. Ezért volt nagy hatással a többi kötegyáni gazdára, amikor belépett a termelőszövetkezetbe. Belépésekor elmondta, hogy meggyőződött a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről és tudja, hogy ez a jövő utja. Fájlalva említette, hogy a határ jelentős részén az egyéni gazdák fejőstehenekkel művelik a földet, mert nincs igaerejük. Ez a helyzet pedig nem állhat fönn, mind a jószágnak, mind a földnek rossz ez a megoldás, csak a szövetkezeti gazdálkodás segíthet. 4 4 Viszonylag keveset segített a termelőszövetkezetek szervezésében az a módszer, hogy egyéni gazdákat és termelőszövetkezeti tagokat tanulmányútra vittek a Szovjetunióba. A Szovjetunióban járt gazdák és szövetkezeti tagok sok szépet láttak ugyan, megismerték a nagyüzemi gazdálkodás távlatait, azonban általában annak hangoztatásával tértek vissza, hogy ott mások a viszonyok, mint nálunk, tehát a termelőszövetkezeti mozgalom, illetőleg nagyüzemi mezőgazdaságnak is mások a lehetőségei. Pedig minden községből több dolgozó parasztott vittek ki tanulmányútra, állami, illetőleg járási vagy megyi segítséggel. Több alkalommal a Szovjet-Magyar Baráti Társaság és egyéb társadalmi szervek támogatásával is. Nagyon sok nehézséget okozott a termelőszövetkezetekben a nagyüzemi mezőgazdaság módszereinek, munkaszervezetének elterjesztése, vagy ahogy Zsadányban mondták, az ottani Dózsa Termelőszövetkezettel kapcsolatosan, a nagyüzemi gazáálkodás ABC-jével. A zsadányi Dózsában is meg kellett tanulni ugyanúgy, mint a terület többi termelőszövetkezetében, a nagyüzemi mezőgazdálkodás ABC-jét. A zsadányi Dózsát 1958-ban 12-en alapították, azóta gyarapodott, építkezett. Azonban a sok előmenetel ellenére is sok volt a hiba a kétéves termelőszövetkezetben 1960-ban. Október 8-án a Békés megyei Népújság beázott keresztekről írt és fájlalta a sok veszendőbe ment munkát. A közös, termelőszövetkezeti munkára vonatkozóan pedig azt a tanulságot vonta le, hogy minden munkát idejében kell befejezni. 4 5 Érdekesen alakult a termelőszövetkezeti élet kibontakozása Méhkeréken, ahol előzőleg, 1956ban, mint ahogy arról már az előzőekben szó esett, a hibák nagy népmzogalmat váltottak ki. Az ellenforradalom az Új Élet Termelőszövetkezetet felbomlasztotta, a méhkerékiek visszazökkentek előző, szegényes, kilátástalan életükbe. Ekkor is, mint a felszabadulás előtt, sokan elmentek a faluból, mert nem volt munkaalkalom. A méhkerékiek helyzetével a megye közvéleménye is foglalkozott s a megyei sajtó Több törődést Méhkerékkel! címen cikkezett is a község problémáiról/'' 1 Kevéssel ezután megindult a termelőszövetkezet felújtíása. Martin László vezetésével 1959-ben megalakult a Balcescu Termelőszövetkezet. Szegényes körülmények között indult meg ez a szövetkezet. Kevés volt például az állatuk, mindössze 154 szarvasmarhát, 70 kocát adtak be 6000 hold szántófölddel. De még ez a kevés állat is sok volt a termelőszövetkezetnek, mert istálló hiányában nem tudták elhelyezni őket. Pedig az állattenyésztéstől sokat várt a méhkeréki parasztság, hiszen az itteni földek minősége ál43 Biharugra is szövetkezeti község lett Békés megyei Népújság 1960. jan. 22. 44 Dupsi Károly: Az út Kötegyánban is felfelé vezet. Békés megyei Népújság 1958. nov. 14. 45 Cserei Pál: A zsadányi Dózsában is el kell sajátítani a nagyüzemi gazdálkodás ÁBCjét. Békés megyei Népújság 1960. okt. 8. 46 Huszár Rezső: Több törődést Méhkerékkel! Békés megyei Népújság 1957. dec. 18. 160
