Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

nagyharsányban is, ahol annak ellenére, hogy jól működő termelőszövetkezet volt a községben, a termelőszövetkezet szervezés nagyon nehezen ment. Az egyéniek ebben a községben meg voltak elégedve magukkal, helyzetükkel s ahogy kijelentették, „többre nem vágynak". Amint aztán a későbbiekben kiderült, a visszatartó erő itt is szervezési hibákon alapult."" A magasabb szervezeti formába való átlépés is sok esetben visszahatást szült. Sarkad termelőszövetkezeti csoportjai zömében 1955-re megért a helyzet arra, hogy a termelőszövetkezeti csoportokból termelőszövetkezetekké alakuljanak. A termelőszövetkezeti csoportok tagságának többsége azonban „konzervatívnak mutatkozott és nem volt hajlandó a magasabb szintű szervezeti formába átlépni. Ezért a kistelki termelőszövetkezeti csoportból hat család kilépett és önálló szövetkezetet alapított a hozzájuk csatlakozott tizenkét kívülálló bevonásával (Béke Termelőszövetkezet; 18 csaláá, 26 tag, 169 kat. hold föld), ugyanígy alakult a helyzet az ugyancsak sarkadi Győzelem Termelőszövetkezeti Csoportban. Itt a tagok számvetést csináltak és 1955. október 19-én a termelőszövetkezeti csoport 13 családja 16 taggal kimondta, hogy önálló szövetkezetet alakít. A 16 alapító taghoz azonnal csatlakoztak még tízen. A többi sarkadi termelőszövetkezeti csoportban is ehhez hasonlóan alakult a helyzet; nagy volt a mozgás. A Haladás harmadik típusú szövetkezetté, a Rákóczi is szövetkezetté és az Új Barázda is szövetkezetté alakult, de a Kurucz, a Meggy esi, az Új Világ és az Üj Március termelőszövetkezeti csoportok megszűntek. Érdekes fejlődési vonala volt Zsadányban a Búzakalász Termelőszövetkezetnek; ez eredetileg szövetkezetként működött. Az ellenforradalom alatt termelőszövetkezeti csoporttá fejlődött vissza és i 958-ban 34 taggal visszaalakult termelőszövetkezetté. Érdekesen alakult Biharugrán a termelőszövetkezet szervezése. Sokáig úgy látszott, hogy itt, ebben a faluban megállt a fejlődés kereke.'"' Pedig a múlt rendszerben a község lakosainak 70" (

(-a nincstelen, földnélküli paraszt volt. Ahogy már volt is róla szó, azonkívül itt bontakozott ki legerőteljesebben egy sajátos agráproletár mozgalom, amelyre a faluból származó Szabó Pálnak és baráti körének a működése erőteljesen rányomta a bélyegét. 1955-ben a község vezetői arról panaszkodtak, hogy a régebbi lelkes agrárproletárok, sőt kommunisták is, visszahúzódtak. Ebből kifolyólag sehogyse ment a termelőszövetkezeti szervezőmunka. Az egykorú sajtó úgy vélekedett, hogy a személyhez szóló agitációt ebben az esetben és ebben a faluban a gyűlések nem pótolhatják. Amikor nagy keservesen létre is jött a szövetkezet, a községben megmaradt a szövetkezet ellenes hangulat és az egyéninek maradt parasztság termelési versenyt kezdett a szövetkezettel. Jellemzően 1959-ben arról cikkezett a Békés Megyei Népújság, hogy meddig bírják a versenyt a biharugraiak/'

0 A versenyt elég jól bírták az egyéniek, de azért csak megtört ebben a faluban is a jég. 1960. január 9-én 65 tag 300 hold földön, D. Kiss András vezetésével megalakította a Kossuth Termelőszövetkezetet/'' Fontos volt az úgynevezett „kulcsemberek" állásfoglalása. Minden faluban akadt több-kevesebb nagytekintélyű, példamutató gazda, akinek a szavára, példájára hallgatott a falu népe. A termelőszövetkezeti szervezők érthetően ezeknek az embereknek a megnyerését tűzték ki elsőrendű feladatukul. Ilyen ember volt Biharugrán Makra Géza nyolc és félholdas gazda is. 1960. január 11-én őt is sikerült beléptetni a január 9-én megalakult Kossuth Termelőszövetkezetbe. Nem egyedül, hanem ötödmagával lépett a közös gazdálkodás útjára/'

2 Ezután már könnyebben ment a dolog, s abban a községben, amelynek lakói magukról is azt beszélték, hogy az egész járásban az a hír járta róla, hogy utolsó lesz a termelőszövetkezeti útra lépő járásbeli községek közül, gyorsan megváltozott a helyzet. Most szinte egyöntetűleg léptek a nagyüzemi útra, pár nap alatt 612 belépő 3300 holddal Biharugrát szövetkezeti köz38. V. T.: Körösnagyharsányi jegyzetek. Békés megyei Népújság 1958. szept. 21. 39 Csepkó E.: Biharugrán megállt a fejlődés kereke. Viharsarok Népe 1955. aug. 14. 40 Balkus Imre: Bírják-e a versenyt a biharugrai emberek? Békés megyei Népújság 1959. szept. 30. 41 Megalakult a Kossuth Tsz Biharugrán. Békés megyei Népújság 1960. jan. 10. 42 Dupsi Károly: Biharugrán is új élet fakad. Békés megyei Népújság 1960. jan. 15. 159