Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

29. §. Ha a közgyűlésen az összes szövetkezeti tagok 75%-a kívánja, a szövetkezetet fel kell számolni. 30. §. Mindarra nézve is, amikre a jelen alapszabály intézkedést nem tartalmaz, az 1875. tc. és ezzel kapcsolatos jogszabályban foglaltak az irányadók. Jelen alapszabályok az 1945. évi augusztus hó 19. napján Sarkadon az „Újteleki Elemi Iskola termében" megtartott alakuló közgyűlésén megállapíttattak és jóváhagyattak. Közgyűlési elnök. Hitelesítők. Közgyűlési jkvvezető. Ezen alapszabályt alulírottak kötelezően elfogadjuk. Sarkad, 1945. év augusztus hó 19. napján."

J Az előzőekben ismertetett adatokban, a közölt jegyzőkönyv és alapszabály adatai között ellentmondás van. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk azt a sajnálatos körülményt, hogy nemcsak a korai, úgynevezett „vad" csoportoknak, termelési társulásoknak a dokumentumanyaga nagyon szegényes, hanem a későbbiek során, a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása idején (1948-50), létesült termelőszövetkezeteké is az. Az események rögzítésével, a dokumentumanyag megőrzésével senkisem törődött és így a termelőszövetkezetek története majd annyiféle, ahányan elmondják. Az ellentmondások a legtöbb esetben azonban nem lényegesek, mert javareszt dátumbeli, statisztikai eltérésekből állnak. - Hasonlóképpen sok ellentmondást tartalmaz az előzőekkel szemben az az 1947-ben készített hivatalos feljegyzés is, amit a földművelésügyi miniszter kért a sarkadi földművesszövetkezet működéséről. Ezt a lényeges dokumentumot az Agrártörténeti Szemlében is közzé tették, több más hasonlóval egyetemben Ebből a feljegyzésből (amelyet különben az alábbiakban teljes egészében közlünk) az eddigieknél sokkal több tudható meg a sarkadi földművesszövetkezet termelőszövetkezeti csoportjának gazdálkodásáról. Maga a feljegyzés címe is erről beszél és az egész dokumentum kevésbé érinti a szervezeti kérdéseket. Feljegyzés a sarkadi földművesszövetkezet működéséről és gazdálkodásáról. A szövetkezet 1945. szeptember 3-án alakult meg 784 taggal. Egy-egy juttatott tagra 3—4 kat. hold szántóföld esik. A szövetkezet üzemi központja nagy vagyont vett át. A tagok vagyonillendősége összesen — 263.550.- Ft. A szövetkezet üzemi központja által kezelt vagyonból egy-egy tagra eső átlagos * részillendőség összege 336.- Ft. A szövetkezet gazdasági és vállalati tevékenysége vegyes termelési rendszerre épült. Gazdálkodását hármas irány jellemzi. Ennek megfelelően működési köre is a következő három csoportra osztható: 1. A szövetkezet különböző üzemeket tart fenn, gazdasági tevékenységének kiszélesítésére; 2. a szövetkezet 80 tagból álló őstermelő csoportja 300 kat. hold szántóföldön termelési közösségben kollektive gazdálkodik; 3. A szövetkezet az egyénileg gazdálkodó tagjai számára a gépállomás útján talajművelési munkákat végez, illetve a tagoknak gépeket kölcsönöz ki. A szövetkezet munkaköreinek részletezése. ad 1. A szövetkezet üzemi központjához a következő üzemek tartoznak: 5 Maday Pál közlésében: A Sarkadi Földmunkás Termelőszövetkezet első jegyzőkönyve és alapszabálya (1945) Körös Népe V. Békéscsaba, 1965. 159-164. Az eredeti jegyzőkönyv Boros Gergely, sarkadi lakos tulajdonában van. 9* 131