Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A bihari részek református egyházi javainak összeírása 1809-ből

JEGYZETEK 1 Legrégebbről ismert községeink egyike. 1075-ben a garamszentbenedeki apátságé volt, szolgáltatónépek lakták. 1500 körül a Ártándiaké. A XVIII. században már több köznemesi család osztozkodik rajta, a XIX. században pedig a Hodossyak, a Szunyoghok, a Menszárosok, a Csanádyak, a Veérek, a Försterek és a Tihanyiak mondhatnak részbirtokot magukénak. Tiszta református közösség, a XIX. század derekán 783 lakossal. V. ö. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország története és földrajza I. (Bp. 1966) 595.; Bihar vármegye és Nagyvárad (Szerk. Borovszky Samu h. én.) 41-42.; Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851) I. 53. 2 Neve után ítélve az ún. „böszörmények" alapították. A körösszegi vár tartozéka volt, szerepel a pápai tizedlajstromban is. 1692-ben is lakott hely! Armálista közösség, mezővárosi jogállással. Túlnyomórészt református hely 1851-ben 3200 lakossal. Földesura gróf Csáky Antal. V. ö. Györffy i. m. 606.; Bihar vármegye... i. m. 50.; Fényes i m. I. 166.; Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében 1692 (Bp. 1943) 125. 3 Neve magyar személynévből származik, első említése 1208-ban történik. 1552-ben már hat földesúrnak volt itt részbirtoka. 1692-ben is lakott hely. Vizsgált korszakunkban birtokosok itt a Lányiak, a Beleznayak, a Dobozyak, a Bagosyak, a Sughiak, a Nagyok. Színtiszta református közösség, 1851-ben 1059 lakossal. V. ö. Györffy i. m. 604. Mezősi i. m. 125. és 268.; Bihar vármegye i. m. 58.; Fényes i. m. I. 148. 4 Első említése 1219-ben történt. A XIII. század végén a jelentősebb települések közé tartozik. Földesura a nagyváradi káptalan, ennek ellenére tiszta református közösség maradt. A XIX. század közepén 2084 lakója volt. Földje mint a sárréti községeké általában - ingoványos, vizes, nádas, gyékényes. V. ö. Györffy i. m. 505. (Békés vármegyénél!); Mezősi i. m.; Fényes i. m. I. 227.; Módy György: A mai Hajdú-Bihar megye területe XIII. századi településtörténetének vázlata. DMÉ 1968. (Debrecen, 1970) 200. 5 Neve nem szerepel az 1692-es összeírásban, tehát lakatlan. A XVIII-XIX. században köznemesi családok birtokolják, így a Molnárok, a Baranyiak, a Barbolák, az Olaszok. Magyar-román község. A XIX. század derekán 516 református és 412 görögkeleti élt itt. A református templom mellett görögkeleti temploma is állott. V. ö. Mezősi i. m. ; Fényes i. m. I. 243. 6 Nem szerepel az 1692-es összeírásban. Földesura a nagyváradi káptalan kisprépostja, de megmaradt nagyobb részt református községnek. A XIX. század derekán 1250 református mellett 250 katolikus élt itt. V. ö. Mezősi i. m.; Fényes i. m. II. 25/26. 7 Hencida társadalmi szempontból Bihar vármegye egyik legérdekesebb községe, jórészt armálista nemesek lakták. Első említése 1342-ben történt, 1552-ben a 39 telekkel összeírt községet négyen birtokolták. 1692-ben is lakott hely, sőt Esztár két háztartását is itt írták össze. Földesurai a Beöthy, a Zsigmond, a Miklóssy és a Jezernicky családok. Döntően református közösség, 1851-ben 1650 református lakos mellett 50 r. kat. és 35 g. kat. lakos élt itt. V. ö. Mezősi i. m. 125. és 267. Fényes i. m. II. 99-100. 8 Neve 1291-ben bukkan elő, a XVI. században a Bocskai család birtoka. Bocskai István a községet széles körű kiváltságokkal ruházta fel, s ezt gyakorlatilag sikerült 1848-ig megőrizni. Színtiszta református közösség, 1851-ben 2083 lakossal. V. ö. Fényes i. m. III. 68. és Varga Gyula: Kismarja. Egy szabad paraszt közösség a feudalizmus bomlásának korszakában. (Különlenyomat. H. n. é. n.) 9 1291-ben szerepel először. A XVII. században hajdúváros, 1692-ben puszta, négy családját Derecskén írták össze. A XVIII. században az Eszterháziak derecskei uradalmához tartozott. Részt vett a hajdúszabadság visszaszerzésére irányuló perben, nem véletlen tehát, hogy itt is „Hajdú Komádi"-nak mondják a községet. Színtiszta református közösség, 1851-ben 2700 lakossal. V. ö. Györffy i. m. 635.; Mezősi i. m. 125.; Fényes i. m. II. 236. és Szendrey István-. A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért. (Debrecen, é. n. 1958) 10 A papai tizedjegyzékben szerepel először. A XVI. században a Bocskaiaké, várának szerepe ismeretes Bocskai István szabadságharcából. A XVIII. századtól számos köznemesi család birtokol itt. Színtiszta református közösség, 1851-ben 1330 lakossal. V. ö. Bihar vármegye i. m. 122.; Fényes i. m. II. 203. 11 1220-ban tűnik fel először, a tatárjárás alatt elpusztult, de az 1330-as években már újra lakott hely. Földesurai a Szlávy, Uray, a Noszlopy és Gorove családok. Református közösség, 1851-ben 1496 lakossal. V. ö. Györffy i. m. 647.; Bihar vármegye i. m. 129.; Fényes i. m. III. 159. 121