Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

RÉGÉSZÉT, ÓKORTUDOMÁNY - ARCHEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Módy György-Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972-1975)

hogy egy kolostor templomának maradványai váltak ismertté az elmúlt években végzett munka nyomán. A templomhoz tartozó kolostor épületeinek maradványai még nem kerültek elő. A déli mellékhajóhoz csatlakozó sekrestyekápolna, a hajó déli falában feltárt kapu, s az előtte levő kapuépítmény, valamint a déli torony délkeleti sarkánál feltárt, déli irányba tartó falmaradvány alapján feltételezzük, hogy a kolostor délről csatlakozott a templomhoz. Esetleges maradványainak feltárására a következő években kísérletet teszünk. A templom alaprajzi elrendezése elsősorban a szentélyek alaprajza, valamint a nyugati toronypár arra mutat, hogy a templom építésének korát legkésőbb a XIII. század első felében keressük. Ebben az időben jelenik meg hazánkban kolostortemplomainknál az egyenes szentélyzáródás (Pannonhalma, Pásztó stb.) a bencés rend építkezéseinél/'

1 Már valamivel korábban egyenes szentélyzáródású templomokat építenek hazánkban is a ciszterciek, de azoknak alaprajzi elrendezése egészen más (Cikó, Szentgotthárd, Zirc), kereszthajósok és torony nélküliek. E típus legépebben megmaradt emléke hazánkban a XIII. század első felében épített bélapátfalvai apátsági templom.''

2 A nyugati, az építtetők rangját, gazdagságát hirdető toronypár magyarországi megjelenése a XII-XIII. század fordulója tájára tehető. Nagyobb mértékben való elterjedésük időszaka a XIII. század első fele - Ákos(Acis), Bozók (Bzovik), Bény(Bina), Harina(Herina), Ják, Lébény, Ság(Sahy), Mórichida, Öcsa, Tűrje, Zsámbék stb. E típusnak, a nyugati toronypárnak hazánkba való behozatalát a premontreieknek tulajdonítja a legújabb kutatás. E méltóságteljes megjelenést biztosító toronypár építése a nyugati homlokzatot tette a templom főhomlokzatává, s így a korábban általánosnak mondható déli főkapu szerepét a nyugati, több esetben igen díszes főkapu vette át: Ják, Lébény, Ság(Sahy).'

1 Az új megoldást hamar átvették a hazai bencések is, és elterjesztésükben jelentős szerep jutott nekik is. E folyamatba tartozik székesegyházaink nyugati toronypárjának építése - Esztergom, Gyulafehérvár, Kalocsa, Nyitra -, amely nem egy esetben még reprezentatívabb megjelenést biztosított - négytornyos a már meglevő keleti toronypárral együtt - Eger, Pécs, Várad(?), Székesfehérvár/

1'

1 A négykaréjos pillér legközelebbi párhuzamait Gyulafehérvárott a székesegyházban, Lébényben és Ócsán, Pannonhalmán találjuk, de ezek minden esetben kőből épültek. Egyetlen olyan általánosan ismert példát említhetünk, ahol téglából épült templomban található hasonló négykaréjos pillér - keleti pillérpár -, ez Aracs.

4

5 Az egyenes fő szentélyzáródással, a nyugati toronypárral és a négykaréjos pillérrel kapcsolatban felsorolt párhuzamok a bencés és a premontrei rend XIII. század elejére tehető építkezései közé tartoznak. Kivétel a gyulafehér41 Kozák Károly: Győr-Sopron megye középkori egyenesszentélyzáródású templomairól. Adatok az Árpád-kori építészet történetéhez. Arrabona VII. (Győr, 1965) 133-156. Valter Ilona: Műemléki feltárások és helyreállítások Pásztón. Műemlékvédelem XIII. évf. (1969) 4. sz. 226-230. 42 Gereuich Tibor: Magyarország románkori emlékei (Budapest, 1938) 31. Itt történik említés a Zólyom és Bozók között található dobronyai (Dobra Niva) templomról is, amely ugyancsak egyenesen záródó fő- és félköríves mellékszentélyekkel épült. 43 Kozák Károly: A premontreiek építkezései Győr-Sopron megyében a XII-XIII. században. Arrabona XV. (Győr, 1973) 125-148. 44 Fülep Lajos-Dercsényi Dezső-Zádor Anna: A magyarországi művészetek története (Budapest, 1970) 27-38. - Détshy Miklós-Kozák Károly: Eger vára. Heves megye műemlékei. II. (Budapest, 1973) 77-159. 45 Gereuich i. m. 60-110. 100