T. Szőnyi Eszter: Arrabona topográfiája - Tanulmányok 1. (Győr, 1992)

3. A RÓMAI TELEPÜLÉS - Vicus

területhez, ugyanis a telektől É-ra a közelmúltban folytatott nagy építkezés / Arrabona Áruház/ földmunkái során semmiféle rómaikori objektumot nem lehetett megfigyelni. Ugyancsak laza, inkább villaszerű beépítés nyomaiként értelmezhetők a Savaria felé veztő út mentén még délebbre megfigyelt telepjelenségek, amelyek már a várost D-ről kerítő XVI-XVII. századi várárok övezetén kívül esnek. /A várárok területéről természetszrűleg semmiféle értékelhető rómaikori adatunk nincs./ Itt, mármint a törökkori ároktól D-re, Czech J. 1831-ben az akkori vásártéren / Tanácsköztársaság út környéke a Rába felé eső szakaszon/ a szűrszabók szárítóhelyén téglázott aljú római csatornát és tűzvész által elpusztított épületnyomokat figyelt meg. 62. A Révai utcában a városi tanács épületének hátsó frontja és a II. Posta közti szakaszon az úttest alatt 1980-ban gázcső-árok ásásakor római telepjelenségeket figyeltünk meg, amelyet a metszetfalban jelentkező átégett foltok, állatcsontok és az előkerült kerámia jellege egyértelműen bizonyítanak. Az innen előkerült márványozott és vörös festésű, fogaskarcolt díszű kerámia alapján a településnyomokat a II. századra datáljuk. A terület tőszomszédságából, a posta épülete alól az 1950-es években amphoratöredékek kerültek a múzeumba 63, amelyek szintén inkább településhez köthetők. A fenti lelőhelytől Ny-ra kb. 300 m-re, az Eötvös park D-i részén ismét telepjelenségekkel találkozunk. Itt a földkitermelő munkagépek építőköveket, vörös falfestmény töredékeket hoztak felszínre. Ennek az épületnek a korát egyéb leletek híján nehéz pontosan meghatározni, jellege és kivitelezése alapján lll.-IV. századinak gondoljuk. Biztosan a IV. század előttre keltezhető a mai Nádorváros ÉK-i részén, a Kálvária utca elején kimutatható településrész amelynek földjébe későrómai sírokat ástak bele /1. a következő fejezetet/. Az itt talált dörzstál és amphora, valamint a nagyobb tárolóedények eredetét másként nem magyarázhatjuk. Ennek a településrésznek az ismeretében könnyebben érthető, hogy miért használtak a Kálvária temetőben sírok lefedésére pl. malomköveket. Ezek a közeli településről kerülhettek a temetőbe. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az utóbb említett valamint a mai belváros K-i határán megfigyelt telepjelenségek nem tar-