T. Szőnyi Eszter: Arrabona topográfiája - Tanulmányok 1. (Győr, 1992)

3. A RÓMAI TELEPÜLÉS - Katonai fürdő

már nem a szigorúan vett klasszikus katonai értelemben ugyan, de még mindig határvédőként szerepel. Az ásatási megfigyelések bebizonyították, hogyaz erőg falai az V. század folyamán is fennálltak, menedéket adva az esetleges helyben maradt, vagy a korai népvándorlás első hullámaival idevetődött lakosságnak. Ekkor keletkezett az erődfalat kívülről elborító hulladékréteg, melyben az V. század jellegzetes leletanyaga - besimított hálómintás edények, pontkörös díszítésű csontfésük stb. - dominál. A vastag hulladékréteg a megfigyelt szakaszon mindenütt elborította a falakat, ez a magyarázata annak, hogy a XIII. századi vár falait nem a későrómai erődfalra, hanem attól délre, a feltöltődés által kialakított domb akkori határvonalára építették. Katonai fürdő Nem tartozik a szorosan vett tábor területéhez, de valószínű rendeltetése miatt itt tárgyaljuk ennek a nagyméretű épületnek az általunk ismert adatait, amely a tábor területétől D-re a Rába parton került elő. A fenti épület létéről már XVI. századi adat is megemlékezik, Francisco di Giotha (54) aki régi népek által emelt építményként említi. Czech J. amphiteatrumnak gondolta, Gabler D. pedig a későrómai tábor DNY-i legyezőalakú saroktornyának. Ezt a feltevést az 1978-79-ben megfigyelt ill. részben feltárt D-i falszakasz helye és iránya egyértelműen kizárja. 1981 tavaszán, gázcsőfektetés során, a Fürst S. utcában a Rába partján, a felszíntől alig 80 cm mélységben római kori kőfal maradványai jelentkeztek. A kis leletmentő ásatás, amelyet a területen végezhettünk, sem az épület méreteit, sem rendeltetését nem tudta egyértelműen tisztázni. Annyi bizonyos, hogy ezek a falak a XVI. század folyamán láthatók lehettek, föléjük semmiféle későbbi objektum nem épült. A megfigyelt jóminőségű kőépület a II-III. század folyamán létezett, legalább két periódusa van. Mivel a IV. századra datálható építési vagy használati periódust, IV. századi leletanyagot az 25