T. Szőnyi Eszter: Arrabona topográfiája - Tanulmányok 1. (Győr, 1992)

3. A RÓMAI TELEPÜLÉS - A tábor keltezése

által elfoglalható terület nagyságát. A dombot két oldalról a Rába és a Mosoni Duna határolja - kisebb medermódosulások, partszakadások persze elképzelhetők itt is. A K-i oldalt Gabler D. a XIII. századi várfal egyetlen hosszabb, egyenes szakasza alapján kísérelte meg rekonstruálni. A koraközépkori vár K-i falának közepe táján a középkorban előreugró kapu látható, melyet ő a tábor porta principalis dextrájának fogott fel, annál is inkább, mivel egy 1954-ben, Barkóczi L. által a vicus területén feltárt útszakasz irányában kihosszabbítva - pontosan ezen a tájon érte el a Káptalan domb területét /6.kép/. Ezt a feltevést mi is valószínűnek tartjuk, azt azonban, hogy a koraközépkori vár római alapokra épült volna (44) - mint Sopron esetében - az újabb feltárások eredményei kizárják. A K-i fal lokalizálása azonban nagyon valószínű. Problematikusabb a D-i táborfal helyének meghatározása. Egy XIX. századi adat szerint (45) a Képtalan domb D-i lábánál találták meg, pontos helyét azonban bemérés hiányában nem ismerjük. Egy 1534-es adat (46) is említ nagy valószínűséggel római korinak tartható épületmaradványokat a Rába híd táján, amelyeket Gabler D. a római Castrum DNy-i saroktornyának gondolt. Hogy nem a tábor védelmi rendszeréhez tartoznak, az 1981-es szondázó ásatásunk alkalmával bizonyossá vált. A D-i rész rekonstrukciójában további problémát jelent, hogy a késő római majd a XIII. századi várat D-ről körülvevő árok is megszaggatta a terület korábban domborzatilag feltehetően egységes képét. Feltevésünk szerint a tábor D-i fala a mai Alkotmány u. vonalától D-re esetleg a Szabadsajtó u. vonalát is elérte. Mindenesetre a Kazinczy u. É-i házsora mögött, újabb építkezésekkel járó földmunkák során már semmiféle római kori objektumot nem sikerült megfigyelnünk. A tábor É-i és Ny-i falairól még enhyit sem tudunk. A táborbelsőben álló épületek legnyugatibb bizonyítható pontját a kazamata feltárás során talált ll.-lll. századi épületmaradványok jelentik. A püspökvár kertjében folytatott ásatásnál technikai okokból nem mélyíthettük az esetleges ll.-lll. századi rétegekig. Az É-i oldalon még ennél is kevesebb adatunk van, mindössze a Képtalan domb 15. sz. ház előtt előkerült, Probus éremmel keltezett falmaradvány jelzi, hogy itt III. századi településsel számol19