T. Szőnyi Eszter: Arrabona topográfiája - Tanulmányok 1. (Győr, 1992)

3. A RÓMAI TELEPÜLÉS - A palánktábor leletanyaga

3,8X 7 m. Az épület szabálytalan alakú terméskövekből, sárga színű habarccsal, opus incertum technikával épült. Legnagyobb részén csak alapfalakat találtunk, egyetlen megmaradt felmenő falánál a föld fölötti részt az alapozástól szigetelő téglasorral választották el. A falak vastagsága 60-80 cm /20. kép/. A felmenő falakon vakolatfoltokat is találtunk, ez az épület korábbi periódusában - a helyiségbelsőben fehér, stukkószerű anyagból készült, a későbbi időszakban ezt színes - sárga, zöld, vörös, lila, fehér - növényi ornamentikás freskóval helyettesítették. Padlóját többször megújították, tapasztott agyagos szintek, illetőleg égett deszkapadló nyomai utalnak erre. Az épületet a IV. század elején visszabontották, föléje mesterséges planírozási réteget emeltek. A K-i épület - amelyet szintén lebontottak a IV. század elején - rétegsorából még a Ny-inál is kevesebb maradt. Az épület nagy részét hatalmas, X. századi, földbe mélyített tárolóhelyiség rombolta szét, amelynek agyagos padlója alatt égett rétegben hatalmas pusztulás nyomait figyelhettük meg. A pusztulási rétegből származó kerámia és éremanyag a rombolást egyértelműen a II. század 60-70-es éveire, a markomann háborúk időszakára teszi. Az 1974-es ásatás kis szondájában, amely már kívül esett a X. századi pince határán, sikerült megfigyelni a nagy pusztulás utáni újjáépítés nyomait, amikor is egyes belső osztófalakat megszüntettek, fűtőcsatornákat felhagytak. A megszüntetett helyiségosztások fölött húzódó egyik deszkapadló / égett nyomait találtuk meg / a III. század végéig biztosan használatban volt, bizonyíték erre egy kis fémes bevonatú trieri pohárka töredéke. Ásatási területünk É-i részén a rétegsor folyamatos maradt, itt nem történt planírozás. A markomann háborúk pusztításait itt is átépítés követte, egyes helyiségek ekkor kapják rózsaszín terrazzó burkolatukat, amelyet a III. század végéig folyamatosan használtak. A Martinovics téren kívül a Képtalan dombon még két ponton sikerült a kőtábor-periódus illetve a hozzá tartozó épületeket megfigyelnünk. A domb ÉK-i részén, a Káptalan domb 15. számú ház előtt gázcsőárok ásásakor 115-150 cm mélységben 52 cm 16