T. Szőnyi Eszter: Arrabona topográfiája - Tanulmányok 1. (Győr, 1992)
3. A RÓMAI TELEPÜLÉS - A palánktábor leletanyaga
valamilyen korábbi, földbe mélyülő objektum betöltésével állunk szemben, amelynek határait az ásatás kis területe miatt nem érzékelhettük. A - már kétségtelenül - a klasszikus barakktábor árkainak betöltéséből és a fölötte lévő agyagos szintemelésből származó leletanyagot sajnos nem tudjuk periódusonként szétválasztani, a különböző átépítések idejének meghatározására tehát egyelőre nincs lehetőségünk. Mivel az árkokból és a fölöttük lévő agyagos szintből gyakran kerültek elő egymással összefüggő, ill. összetartozó kerámiatöredékek, az egyértelműnek látszik, hogy a legkésőbbi árkok betöltése egyidejű a tereprendezéssel. A fatábor felhagyásának időszakáig jellemzők az itáliai barbotinos sigillata tálak és csészék / Drag 35-36. forma/, amelyeknek gyártási ideje Nérótól Domitianus, esetleg Traianus koráig követhető, a Po vidéki Ohl. 3 és Drag 25 formájú sigillata edények, egy esetben QSP bélyeggel /Claudius-Titus kora/, Drag 27-es és 29es sigillata formák La Graufesenque-ból és már megjelennek a Drag 37-es formájú sigillata tálak is, amelyek legtöbbje díszítése alapján Germanus mester köréhez köthető /14.kép/. Az egyéb importkerámiákban jellemzők a szürke agyagú, fogaskarcolt, vagy barbotin-dísszel ellátott kis északitáliai csészék, a volutásmécsesek és az Iványi XVI. típusú zárt diszkuszú firmamécsesek, gyakran lilás-fémes bevonattal /15.kép/.A helyi gyártmányú kerámiákban az egyszerű házi edényeken kívül megjelenik az u.n. szürke panoniai áru, belül pecsételt levélmintás változata is 1-1 darabbal. A fémleletek közül feltűnő a bronz lószerszámdíszek és veretek száma, valamint jellegzetesek még a pikkelypáncél töredékek /17.kép/. A palánktábor időszaka a sigillaták alapján a Flaviusok koráig bizonyítható, az egyéb leletek sem mutatnak túl az l-ll. század fordulóján (41 .a). A kőtábor A kőtábor nyomait - a barakktábor maradványaival azonos ásatási területeken szintén a Káptalan domb több pntján meg 14