T. Szőnyi Eszter: Arrabona topográfiája - Tanulmányok 1. (Győr, 1992)
3. A RÓMAI TELEPÜLÉS - A castrum
A feldolgozó munkában igyekeztünk a régi hiányosságokat pótolni. Amint azt Gabler D. egyes leletcsoportok esetében elkezdte (27), mi a temetők eddig kiadatlan anyagának közzétételével foglalkoztunk (28). Saját ásatási anyag birtokában az újabb feltárások értékelését disszertációnkban szeretnénk megtenni. 3. A RÓMAI TELEPÜLÉS Arrabona római településéről eddig több összefoglaló munka is megjelent (29), ezek azonban vagy pusztán topográfiai felsorolását adják az eddig ismert lelőhelyeknek, vagy a tartomány történetének keretébe illesztve a település történetét, kevéssé térnek ki a régészeti megfigyelésekre. Természetszerűleg nem tárgyalják az újabb ásatások megfigyeléseit, eredményeit, hiszen az utóbbi tanulmány megjelenése óta is több mint tíz év telt el. (29a). A Castrum Új megfigyeléseink elsősorban a Káptalan domb területén fekvő római tábor megismerésében hoztak jelentősebb eredményeket, annak legkorábbi rétegeit első ízben a 70-es évek ásatásai során sikerült feltárni. A tábor területén folytatott ásatásokon a római kornál korábbi objektumot sehol sem sikerült megfigyelnünk. Az a kevés, kézzel formált, durva kerámiatöredék, amelynek korát önmagában nehéz volna meghatározni, mindig római kerámiával együtt került elő, római kori datálása tehát vitathatatlan. A legkorábbi római időkre a Martinovics tér 3. sz. telken egy 2,20x5,50 m méretű, téglalap alaprajzú kunyhót keltezhettünk /1 .kép/. Tetőszerkezetét hossztengelyének végeiben elhelyezett két mélyre ásott cölöp tartotta. A földbemélyített házacska betöltéséből itáliai, Tiberius kori, peremén rádchendíszes Drag 3-as típusú sigillatán kívül /11 .kép/ amphoratöredékek és szürke kézzelformált, bennszülött jellegű házikerámia /11 .kép/ került elő. Ezt az építményt még nem tudjuk egyértelműen a tábor rendszerébe illeszteni, a betöltés anyaga azonban bizonyítja, 9