Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 (Győr, 1999)
2. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat megalakulása
10. A GYŐRI KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT MEGALAKULÁSA Művészeti szervezkedések kora. A magyar művészet történetének egyik legizgalmasabb fejezete az az időszak, amelynek kezdete a múlt század végére nyúlik vissza, s tart századunk húszas éveinek derekáig. Az európai művészet egészéhez hasonlóan, ez a korszak nem csupán abból a szempontból jelentős, hogy némi fáziseltolódással teret nyernek honi földön is az új képzőművészeti kísérletek, hanem azért is, mert az első világháborúval a magyar művésztársadalom belecsöppent egy radikálisan felbolygatott társadalmi, gazdasági, kulturális alapszituációba, amelyben egyrészt szembe kell néznie a forradalmian új művészet kihívásaival, másrészt kiutat kell találnia abból a nyomorúságos helyzetből, mely éppen a világháború, a vesztes világháborii következménye. Ha az első dilemmát mindenki egyéni módon, tehetsége, elhivatottsága, meggyőződése szellemében oldja fel, a második probléma leküzdése, amely a képzőművészek nagy részének mindennapi létét fenyegeti, már teljesen kilátástalannak tűnik egyfajta közösségi összefogás nélkül. Az alkotókra nézve ilyen kritikus helyzetben nem csoda az, ha közvetlenül a világháború után megindul az érdekvédelem alapján való önszerveződés lázas folyamata. A fővárosban, de az ország nagy vidéki városaiban is, egyre másra alakulnak a képzőművészeti, iparművészeti, kulturális egyesületek, társaságok. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat létrehívása ennek a láncreakcióként terjedő mozgalomnak egyik közbeeső, helyi sajátosságokat felmutató epizódja, fejezete. Előkészületek a megalakulásra. A Társulat megalakításának gondolata, a művészek és a város kultúrája érdekében önzetlenül tenni, segíteni akaró, néhány lelkes emberből álló csoport berkében érlelődik meg először 1919 márciusában. "Röviddel hazaérkezésem után - írja önéletrajzában Szabó Alajos festőművész-tanár -,még 1919-ben, a három ifjú győri rajztanár Békéssy Leó, Fata Ferenc és én a Kioszk kávéházában beszélgetés közben sajnálattal állapítottuk meg, hogy Győrött, ebben a 60.000 lakosú városban nincs képzőművészeti élet. Elhatároztuk egy Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat létrehozását. Megkezdődött a szervezési munka. A 8
