Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 (Győr, 1999)

9. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat székháza

azonban Lovas Elemér főapát, a Rómer-gyűjtemény kezelője kifogásokat emel a múzeum rendelkezésére bocsátott épületszárnnyal szemben, így a múzeumalapítás terve kútba esik, a város pedig a felszabadult helyiséget a Magyar Mérnök- és Építészegylet győri osztályának adja bérbe azzal a kikötéssel, hogy az emeleten lévő kis előadóterem és a hozzá tartozó mellékhelyiségek használati jogának fejében, az egylet köteles a társkulturális egyesületeknek - köztük a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatnak is díjtalanul helyet biztosítani.

1 3 A kedvező alkalmat kihasználva, a Társulat kérvényt intéz a polgármesterhez, amelyben kifejti abbéli szándékát, hogy az 1935. novemberére tervezett társulati kiállítást már szeretné a Kultúrházban megrendezni, amihez várja a hatóság jóváhagyását. November 2-án kelt válaszlevelében a polgármester ezt írja: "A kérelemnek a kulturális és művészeti célokra való tekintettel helyt adok és november 7-től november 24. napjáig a kultúrház emeleti kiállítási termét a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat részére díjtalanul átengedem".

10

4 E tárlattal tulajdonképpen megtörténik a Társulat honfoglalása a Kultúrházban, amit az tesz végérvényessé, hogy a következő évben /1936/ ide kerül az egyesület egész felszerelése és "vagyona". A Társulat képzőművészeti gyűjteménye, könyvtára és felszerelése. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat vagyonát az idők során, lépésrőllépésre kialakított, gazdagított könyvtár és képzőművészeti gyűjtemény alkotja. A Társulat képzőművészeti kollekciója a különböző társulati és egyéb, az egyesület szervezte kiállítások alkalmával történő - az alkotóművészek megsegítését szolgáló - vásárlásokból, az egyéni felajánlásokból, ajándékozásokból jön létre. Az éppen rendelkezésére álló pénzeszköztől függően, a Társulat vezetősége évente 5-10 alkotást vásárol a helyi művészektől, amelyeknek nagy része kiosztásra kerül a tagok közötti sorsolásokon, kisebb hányadát pedig a Társulat megtartja saját tulajdonában. A művek száma évről-évre gyarapodik, a fennmaradt leltári jegyzékek tanúsága szerint a gyűjtemény 1930-ban 15, 1933-ban 32, 1936-ban 37, 1938-ban 40 alkotást foglal magába. A viszonylag kisértékű művek sorában egyaránt szerepelnek képzőművészeti és iparművészeti tárgyak: olajfestmények, rézkarcok, akvarellek, pasztellek, szén- és ceruzarajzok, gipszszobrok, kerámiák, asztalterítő, állólámpa, valamint a Társulat kiírta -ex libris és plakát -pályázatokra beérkezett tervpályázatok. Egyetlen kivételtől - Gyügyei Nagy Zsigmond "Szüret" című olajfestményétől - eltekintve, a gyűjteményt győri vagy Győrből elszármazott művészek alkotásai képezik. Állandó társulati helyiség hiányában, a képzőművészeti kollekciót - a Társulat többi ingóságával együtt - kezdetben a Vármegyeházán, majd a levéltárban raktározzák. 1936-tól, a Kultúrházba való beköltözést követően 63