Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 (Győr, 1999)
8. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat keretében szervezett felolvasások, kirándulások
10. A GYŐRI KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KERETÉBEN SZERVEZETT FELOLVASÁSOK, KIRÁNDULÁSOK Felolvasások. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat vezetősége már a Társulat létének kezdeti időszakában nagy hangsúlyt próbál fektetni arra, hogy a szervezeti köteléken túl, tagjait egyfajta azonos érdeklődésen és érdeken alapuló közösséggé kovácsolja és hozzájáruljon ahhoz, hogy e szűk csoport - éppen tagsági viszonya következtében - olyan plusz "szolgáltatásokban" is részesülhessen, amik a Társulat profiljába tartoznak. Ilyen az a népszerű és ugyanakkor életképesnek is bizonyuló kezdeményezés, melynek elindítását a Társulat 1920. február 25-iki közgyűlésén jelentik be: "A művészet népszerűsítése, általában aktuális művészeti kérdések a közönséggel való megismertetése érdekében felolvasások rendezését határozzuk el..." 9 8 Jellegüknél, tartalmuknál fogva, a Társulat patronálta felolvasások, előadások több kategóriába sorolhatók, de közös bennük, hogy nagy általánosságban mindegyik a könnyen érthető és befogadható ismeretek közlését, a művészet különböző ágazatai kiemelkedő egyetemes vagy helyi fontosságú alkotásainak népszerűsítését célozza meg. Időhöz és alkalomhoz kötve, az előadások, felolvasások a Társulat üléseinek keretén belül, a kiállítások megnyitásakor és nyitvatartásuk ideje alatt, valamint a Társulat tagjai által más egyesületek felkérésére zajlanak le. A társulati ülések alkalmával tartott előadások sorát Herritz Oszkár: "A festőművészet technikája" címen elhangzó felolvasása nyitja meg 1920-ban. 1922-ben ugyanő: "A kerámiáról" értekezik, míg Gróh István miniszteri tanácsos: "A magyar iparművészet fejlődése és hivatása" témakörből merítő írását adja közre. 1925-től kezdődően, a legtöbbször "vetített képekkel" illusztrált előadások, évenkénti rendszerességgel ismétlődnek. 1925. novemberében illetve decemberében Csányi Károly: "A Szent Ignácról nevezett győri bencés templomról", dr. Kató Sándor: "A görög szobrászatiról; 1926. februárjában az Ernst Múzeum igazgatója dr. Lázár Béla: " A mai magyar festészet"-ről; 1927. februárjában a művészettörténész Lyka Károly: "A művészeti irányok és értékek"-ről; 1928 elején a műépítész-tanár Weichinger Károly a: "Mai épí57
