Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 (Győr, 1999)

5. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat kiállításai

vidéki kiállításai döntötték meg azt a régi, téves fölfogást, hogy a vidéki közönségben nincs művészetszeretet." 3 7 Az 1926-os tárlat rangját mégsem ezek az általánosság szintjén mozgó megállapítások, hanem a kiállító művészek szavatolta kvalitás, színvonal adja meg. Az országosan elismert alkotók sorából e tárlaton jelen vannak többek között: Deák-Ébner Lajos, Edvi-Illés Aladár, Glatz Oszkár, Iványi­Grünwald Béla, Nagy Sándor, Nádler Róbert, Magyar Manheimer Gusztáv, Orbán Dezső festők, Istók János, Sidló Ferenc, Szentgyörgyi István, Teles Ede, Horvai János, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Pásztor János, Beck Fülöp szob­rászok. A kiállítás alkalmából - a győri képző- és iparművészek erőfeszítéseinek elismeréseként - a Nemzeti Szalon igazgatója, az egyesület legrangosabb kitüntetését, a Mention Honorable-t adományozza Benes Pálnak, Herritz Oszkárnak, Pandúr Józsefnek, Kapussy Györgynek, Solymássy Konrádnak, Schima Bandinak, Goldsand Frigyesnek, Stefán Jolánnak, Kató Sándornénak és Matzon Józsefnénak. A Nemzeti Szalon arra irányuló kísérlete, hogy az ország képző­művészeti vérkeringésébe bevonja a vidéki alkotóközösségeket is, 1928-ban ölt először konkrét formát, amikor termeit a Képzőművészek Vidéki Szövet­sége első kiállításának megrendezésére bocsátja. A Győri Képző- és Ipar­művészeti Társulat, a Kecskeméti Műpártoló Egyesület, a Pápai Képző- és Iparművészeti Társulat, a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága, a Vasvármegye és Szombathely város kultúregyesülete népművészeti szak­osztálya január 6-14. között nyitvatartó kiállításának katalógusában - a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatra vonatkozó előszó-részben - dr. Kató Sándor társulati főtitkár vázolja a Társulat célkitűzéseit és összefoglalja rövid történetét. A fővárosi és vidéki újságok egyaránt bő terjedelemben számolnak be a kiállításról, hiszen, mint a Győri Hírlap korabeli tudósításában olvashatjuk: "Nagyon érdekes verniszázs lesz a mai január 6-i tárlatnyitás, mert a vidék ilyen nagy számmal még nem köszöntött be a metropolisba, amelynek - kevés kivétellel - eddig is a vidék adta nagy képzőművészeit. Tanulságot adó kiállítás lesz ez. Nemcsak a főváros közönsége látja meg a felsorakozó tehetségeket, de művészeink is belenézhetnek abba a tükörbe, amelyik meg­mutatja értéküket..." 3 8 A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat azonban nem csupán a főváros, Budapest felé fordítja figyelmét, hanem keresi a kapcsolatteremtés természetes, közvetlen lehetőségeit a közeli városok művészeti egyesületeivel is. A Soproni Képzőművészeti Kör szervezésében a Társulat soproni kiállítására 1934. március 11-18. között kerül sor . A soproni Festő­teremben 14 győri alkotó 215 képző- és iparművészeti alkotása szerepel. 30

Next

/
Thumbnails
Contents