Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 (Győr, 1999)

5. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat kiállításai

I MEGHÍVÓ A NEMZETI SZALON MŰVÉSZETI EGYESÜLETNEK .CÉHBELIEK" MAGVAH KÉPZŐMŰVÉSZEK TÁRSASÁGÁNAK OY Ő e I K ÉPZŐ KS I I'A HM ű V Ész ETI TÁ KSH LA TT A L KÉPZŐMŰVÉSZHTI KIÁLLÍTÁSNAK A UYÖRI vármegyeházán 102«. SZEPTEMBER IH KN BÉLI 12 ÚB A KOR T

Ä R*VA N]>O ÜNNEPÉLYES M KG NYITÁSÁRA Meghívó a Nemzeti Szalon, a Céhbeliek és a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1926-os együttes kiállítására létre, amelyet a Társulat már megalakulásától kezdve próbál szorgalmazni és ápolni az ország más vidékein működő képzőművészeti intézményekkel, társaságokkal. E kiállítások nagy érdeme az, hogy a győri tárlatlátogatók a helyi művészek alkotásain kívül, megismerkedhetnek egyéb városok, régiók képző- és iparművészeinek törekvéseivel, munkáival is. Az esetek döntő többségében külső kezdeményezésre, a Társulat 1921 és 1936 között 8 együttes fellépésre vállalkozik: a Győrből elszármazott művészek és a budapesti alkotók közös kiállítása /1921/; a Nemzeti Szalon, a Céhbeliek és a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat tárlata /1926/; a Képzőművészek Vidéki Szövetsége első kiállítása /1928/; A Szövetség és a Társulat közös bemutatkozása /1928/; a Szövetség Egyházművészeti kiállítása /1930/; a Soproni Képzőművészeti Kör és a Társulat együttes tárlata /1934/; az Országos Magyar Iparművészeti Társulat és a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat kiállítása /1936/; valamint a Győri Művészeti Napok keretében rendezett tárlat /1939/. Jelentőségüknél fogva ezek közül négy érdemel tüzetesebb vizsgálódást. A minden apró részletre kiterjedő előkészítő munkából, a győri sajtóban tettenérhető felfokozott érdeklődésből ítélve úgy tűnik, hogy az 1926. szeptember 19-26. között a Nemzeti Szalon, Céhbeliek és a Képző- és Iparművészeti Társulat alkotóinak részvételével a Vármegyeházán felállított kiállítás, a két világháború közötti időszak egyik legjelentősebb győri kulturá28