Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 (Győr, 1999)
5. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat kiállításai
államtitkár jelenlétében - dr. Kocsis Lóránt gimnáziumi igazgató adja át a nagyszámú érdeklődő közönségnek. A tárlatra a Győri Hírlap nyomdájában elkészült igényes, számos reprodukcióval illusztrált katalógus, alapvető kordokumentuma a Győri Képzőés Iparművészeti Társulat történetének, hiszen a lényegesebb, konkrét kiállítási információkon túl, e katalógusban több, a Társulat és általában Győr kulturális életét, értékeit elemző, bemutató rövid tanulmány is található. "A Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat 10 esztendejének története" - című összefoglaló írásban dr. Kató Sándor számvetést készít a Társulat évtizedes tevékenységéről, felvillantja születésének körülményeit, szervezeti felépítésének alakulását, a Társulat fontosabb kiállításait, művésztagjainak sikereit, könyvtárának gyarapodását és végül vázolja a Társulat anyagi helyzetének időbeni alakulását. A katalógus további fejezeteiben Lyka Károly, a kor legismertebb művészettörténésze Beniczky Lajos honvédalezredes arcképének esetleges - Liezen-Mayer ? - szerzőjéről értekezik, dr. Somogyi Antal a győri Székesegyház "Szent István oltárának képét" elemzi, dr. Mihályi Ernő a pannonhalmi képtár kincseit mutatja be, Újlaki Géza "A képzőművészet támogatása a városban" címmel ír tanulmányt, dr. Nádai Pál a Győrben éppen ekkortájt dúló vitát -"Múzeum vagy kultúrpalota"összegzi, míg Schima Bandi "Mondanivalóm az iparművészetről" címmel közöl hosszabb lélegzetű írásművet. A jubileumi eseménysorozat fénypontját az 1929. december 22-én a bencés gimnáziumban tartott díszközgyűlés jelenti. A díszközgyűlésen dr. Höfer Vilmos polgármesterhelyettes a Társulat ügyvezető alelnöke köszönti a vendégeket, társulati tagokat, és miután kiemeli az ünnep jelentőségét, köszönetet mond Stadler Dezsőnek azért az áldozatos munkáért, amelyet a kiállítás és jubileumi ünnepségek sikeres lebonyolításáért fejtett ki. Dr. Gálos Rezső egyetemi magántanár, választmányi tag, a Társulat tevékenységének szükségességét ecsetelő felolvasása után, dr. Kató Sándor főtitkár tart alaposan dokumentált előadást a Társulat tíz évének vívmányairól, eredményeiről és felolvassa a Szinyei Társaság, Csók István festőművész, a Magyar Művészet szerkesztősége, a Nemzeti Szalon igazgatója és más magánszemélyek, egyesületek az ország különböző vidékeiről érkezett üdvözlő táviratait. A díszközgyűlést dr. Várkonyi Hildebrand c. egyetemi tanár vetített képekkel illusztrált - a Louvre kincseit bemutató - előadása, valamint a társulati tagok közötti műtárgysorsolás zárja. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat harmadik és egyben utolsó jubileumi tárlatára 1939. március 19-26. között kerül sor a Kultúrház emeleti termében, 14 győri művész 82 alkotásának bemutatásával. A kiállítást dr. Drobni Lajos országgyűlési képviselő, a Társulat elnöke nyitja meg, aki politikai aktualitásoktól sem mentes beszédében "rámutat arra, hogy a vidéki művészek munkája semmivel sem marad a főváros művészeinek érté26